1912-13

A kámoni iskola története.

         Tekintsünk vissza a multba, körülbelül 1900 évig, amikor Kámon község még csak 30-35 házból állott és egyházilag a szombathelyi plebániához tartozott.

Két urasági kastély és birtok volt a faluban, a Reiszig és a Saághy családoké. A Reiszig család a következő években házhelyeknek parcellázta földjeit, amelyek a falu keleti oldalán feküdtek el. A föld ára négyzetölenkint 1.50-3 korona volt s a szombathelyi sok gyermekes családok, különösen a vasutiak, sietve vásároltak földet s telepedtek ide. Hamarosan felépült az úgynevezett Kámon újtelep négy utcája.

            Az ó falu fölműves lakóinak gyermekei a püspöki iskolába jártak, mert az iskola építésénél ingyen fuvarral szorgalmaskodtak. A telepi gyerekek pedig a szombathelyi községi iskolába iratkoztak. A folyton szaporodó létszám miatt a szombathelyi iskolák nem szívesen fogadták a vidékieket s később ki is zárták s ezért az irattárban lévő okmány szerint más 1910-ben a Közigazgatási Bizottság kötelezte a községet iskola építésére. A község képviselő testülete az akkori körjegyzővel, Simon Józseffel az élén, el is határozta a három tantermes iskola építését, községi jelleggel az újtelepen. Ókámon polgárai azonban a vallás – és közoktatásügyi minisztériumhoz küldtek folyamodványt, hogy engedélyt és segélyt kérjenek felekezeti iskola felállításához.

Az engedély megérkezett s az építendő iskola r. k. jellegű lett. Dr. Gaál Sándor apátplébános tehát megalakította az első iskolaszéket. A megalakulásról s a tanácskozásról felvett jegyzőkönyvek a szombathelyi főplébánia levéltárában találhatók.

Az első iskolaszék tagjai voltak:  Dr. Gaál Sándor elnök

 Dr. Saághy István alelnök,           Fehér József máv. lakatos

Molnár Pál gondnok,                     Kovács Imre

Nardai Ferenc községbíró              Kummer Ferenc üveges

Kummer József kertész,                 Tóth Lajos asztalos

                a falu,........................ a telep részéről.

Az iskolaépítéshez pénz hiányában azonnal nem kezdhettek, viszont a gyermekek egy tanévet nem veszíthettek, azért az iskolaszék elhatározta, hogy egy férfi és egy nőtanítói állást szervez. A tanköteleseket bérelt tanteremben iskoláztatja Szombathelyen. Evégből a fiuk részére a püspöki iskolában, a lányok részére a zárda iskolában bérelt egy tantermet. 1912. szept. 26.-án pedig a pályázat nélkül beérkezett egy férfi és 4 nőtanitó kérvénye alapján Kutasy János söptei osztálytanitót egyhangúlag, Szendy Teréz sorkipolányi tanitónőt pedig szótöbbséggel választotta meg kámoni tanítónak, illetve tanítónőnek.

Iskolánk első tanéve tehát az 1912/13. tanév. A beiratást okt. 1.-én tartottuk, 2.-án pedig megkezdtük a tanítást. A beiratkozott fiu tanulók az I.-VI. osztályra 58 volt, a lányok I.-V. osztályban 47-en voltak. A tanitás szorgalmasan folyt a törvényes szünnapokat leszámitva egész a vizsga napjáig, akkori szokás szerint május. 31-ig.

Ez idő alatt az iskolaszék az iskolaépítéshez szükséges pénz előteremtésén fáradozott. Sikerült is Szombathelyi egyházmegyei Takarékpénztárból 40.000 Koronát kölcsönképen fölvenni 50 évi törlesztésre. Kiirták tehát a pályázatot az építésre. A nyertes a Kopfensteiner cég lett. 31.000 Koronáért megépítette a két tanitói lakást, egyenkint: két szoba, konyha, kamra és előszobával, azonkivül két, 12 méter hosszú és 6.30 m. széles tantermet, előrésszel, továbbá a mellékhelyiségeket, u. m. mosókonyha, később kortespénzből lett kiegyenlitve a tartozás.

1940-ig

1913 májusában kezdődtek a munkálatok, és októberre készült el az épület.

Az iskola a községtől délre, tehát a Szombathelyre vezető úton, Kámon legmagasabb részén, Palkó József, Balog György és Kovács Józsefné telkén, 1400 négyszögöl területen épült fel. A tervek úgy készültek, hogy ha a tanulók száma tovább emelkedik, az épületet lehessen bővíteni.

Október első vasárnapján, 5-én volt az ünnepélyes felavatás. Az épületet Dr. Gaál Sándor plébános, az iskolaszék elnöke szentelte fel.

A gyerekek az 1913/14-es tanévet az új iskolában kezdhették meg október 8-án. A tankötelesek száma már 151-re emelkedett erre az évre. A tanév végi vizsgák dr. Gaál Sándor apátplébános részvételével zajlottak mindaddig, amíg a római katolikus jelleg fennállt.

1914. július 25-én kezdődött az I. világháború, amely éreztette hatását nemcsak a családok, hanem az iskola életében és fenntartásában is. Kámon hajlandónak mutatkozott az iskolát teljesen a saját kezelésébe átvenni a jelleg megváltoztatásával. 1916. július 2-án az iskolaszék tagjai feliratban kérték a Vármegyei Közigazgatási Bizottságot, hogy az iskolát átadhassák a „politikai községnek”, melyet a püspök 2507/917 számú leiratával elfogadott, és átadta az iskolát községi kezelésbe. Így az iskola elvesztette katolikus jellegét.

A községi iskola első éve az 1918-19-es tanév volt. Ebben az évben járvány és tüzelőhiány akadályozta az iskolai munkát. A történelmi események hatása az iskola életében is megmutatkozott. Ezt a tanévet „megfelelt” vagy „nem felelt meg” bejegyzéssel zárták a tanulók, az év végi vizsga elmaradt.

Megalapításától fogva Kutassy János mint vezető tanító igazgatta az iskolát. Szendy Teréz 1922. január 1-jén kapta meg az igazgatói kinevezést. Igazgatása idején nagyot fejlődött az iskola.

Szendy Teréz

Az igazgatónő kinevezése után került sor új tanítói állások meghirdetésére, 1923. január 1-jétől kezdve négy tanítóval működött az intézmény, akik lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon végezték munkájukat.

„Csoda-e, ha felsőbb hatóságunk a királyi Tanfelügyelő Úr iskolánkat úgy jellemezte, mint Vasvármegye mintaiskoláját…” - írta naplójában az igazgatónő.

Egy 1922-ben kiállított bizonyítványból tudjuk, hogy a következő tantárgyakat értékelték *ezekben az években:

     Hit és erkölcstan                       Polgári jogok és kötelességek

     Beszéd és értelemgyakorlat       Természetrajz

     Magyar olvasás                         Természetrajz és vegytan

     Magyar helyesírás                     Szépírás

     Magyar nyelvtan                       Rajzolás

     Magyar fogalmazás                   Éneklés

     Számtan                                    Kézimunka, kézügyesség

     Mértan                                      Gazdaságtan (háztartástan)

     Földrajz                                     Testgyakorlás

     Történelem                                Német olvasás írás

A községgel való együttműködést mi sem mutatja jobban, mint a helyi Népművelési Bizottság megalakulása, amelynek feladata az iskolán kívüli népművelési munka volt. Elnöke dr. Saághy István, tagjai pedig ifjú Saághy István, Reiszig Antónia és Reiszig Géza, továbbá a tantestület tagjai lettek.

A lakosságnak szóló vasárnapi előadások megtartása a tanítókra maradt, ezeket később kiegészítették kísérő műsorral, szavalatokkal, párbeszéddel, színművek előadásával. A Vallás és Közoktatási Minisztériumtól145 darab kötetből álló népkönyvtárt kapott ajándékba az iskola a népművelés előmozdítására.

Az adományokból egy 360 pengős harmóniumot szerzett be az iskola az énektanítás segítésére.

Az iskolában „hazafias ünnepélyeket” rendeztek október 6-án és március 15-én. Megünnepelték Szendy Teréz 25 éves tanítói működését, a község minden rendű és rangú tagja részt vett az ünneplésben.

Tizenkét éven keresztül két tanteremben folyt a nevelői munka átlag 240 gyermekkel. A háború okozta létszámcsökkenés után újból emelkedett a tanulók száma. A tanügyi hatóságok évről évre sürgették a községet, hogy újabb tantermeket építsen. A falu 1928-ban hozta meg a két új tanterem építésére vonatkozó határozatát. Ez a tanév „224 mindennapi és 60 továbbképző” tanuló beíratásával kezdődött, ami igazolta a fejlesztés szükségességét.

Az állami sablontervet az államépítészeti hivatal vezetője felülbírálta, a meglévő épület meghosszabbítását látta megfelelőnek, hogy a tágas udvar megmaradjon.

A két új tanterem összenyitható és elválasztható volt egy úgynevezett japánfallal, így egy nagy befogadóképességű terem állt rendelkezésre az előadásokhoz.

Az épület tervét befolyásolta még, hogy gróf Mikes János megyéspüspök a szombathelyi plébániát hat részre osztotta, így Kámon és Herény is önálló lelkészséget kapott.

Dr. Szendy László szervezte meg a szétválasztást. A faluban egy fakápolna állt csak, ezért az iskolabővítéshez újabb kérelemmel csatlakoztak. Az iskolaszékkel egyeztetve a két új tanteremhez oltárszoba, sekrestye és gyóntatófülke építésére kaptak engedélyt.

Az iskola építését a Kámonban lakó Gerőly János kőművesmesternek adták ki.

Az épületbővítés tervei 1929

1929. október 20-án megtörtént az iskolafelszentelés, amelyet gróf Mikes János megyéspüspök személyesen végzett, ezzel is kifejezte elismerését az iskolafenntartó községnek, hogy lehetővé tették az iskolakápolna felállítását, így ideiglenesen megoldódott a plébánia problémája, amíg a templom megépíthető lesz.

Az ünnepségen részt vettek Kámon lakói, a szomszédos Herényből is sokan eljöttek. Véglegesen december elsején vették birtokba az új tantermeket, elindult az egész napos munka, kivéve a harmadik és negyedik osztályt, ahol nagyon magas volt a létszám.

A község és az iskola élete még szorosabban összefonódott, vasárnaponként  kinyitott a könyvtár, nagy volt a forgalma. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak a tanítók, és az 1930-as évtől kezdve év végén megrendezték az anyák napját is.

Az 1927-es új tantervvel új módszerek is bevezetésre kerültek .Minden évben megrendezésre került a madarak és fák napja, az ünnepségek, a karácsonyi műsor , a gyereknap, a mesedélutánok és a  tanulmányi kirándulások. A gyerekek színdarabokat tanultak és adtak elő nagy számú közönség előtt.

A népművelési munka kiegészült, otthongondozó tanfolyam szerveződött, amelyen főzés, befőzés és gazdálkodás volt a téma. Indult később szabó-varró* és az ifjúság részére német nyelvi tanfolyam is.

1937 október 10-én ünnepelte az iskola fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi ünnepségen Poldini Csipkerózsika című zenés dalművét adták elő a tanulók. Másik ünnepe is volt ebben az évben az iskolának: Szendy Mária tanítónő miniszteri kitüntetésben részesült, amelyet október 2-án vehetett át.

Szendy Mária tanítónő

Az 1939/40-es tanévben az iskolaszék újra meghirdette az igazgatói állást. A fenntartók Szabó Dezső pályázatát fogadták el.

Ez a tanév már háborús viszonyok közt telt. Az iskola tantermeit lefoglalták a katonák, a munkát csak három félnapos tanítással lehetett folytatni a megmaradt egy tanteremben.

Ennek a tanévnek a dokumentálásával zárul a napló. 1940 júliusában vonult nyugalomba Szendy Teréz tanítónő, a gyerekek és a szülők szeretett és tisztelt Terka nénije, akinek a neve egybefonódott az iskola életével, történetével. Ott állt az iskola „bölcsőjénél”, hivatásszeretetének, nyugodt egyéniségének, határozottságának nagy része volt a kámoni iskola jó hírének megalapozásában. Tanítványai ma is megbecsüléssel, hálával, szeretettel emlékeznek rá.