1912-13

A kámoni iskola története.

         Tekintsünk vissza a multba, körülbelül 1900 évig, amikor Kámon község még csak 30-35 házból állott és egyházilag a szombathelyi plebániához tartozott.

Két urasági kastély és birtok volt a faluban, a Reiszig és a Saághy családoké. A Reiszig család a következő években házhelyeknek parcellázta földjeit, amelyek a falu keleti oldalán feküdtek el. A föld ára négyzetölenkint 1.50-3 korona volt s a szombathelyi sok gyermekes családok, különösen a vasutiak, sietve vásároltak földet s telepedtek ide. Hamarosan felépült az úgynevezett Kámon újtelep négy utcája.

            Az ó falu fölműves lakóinak gyermekei a püspöki iskolába jártak, mert az iskola építésénél ingyen fuvarral szorgalmaskodtak. A telepi gyerekek pedig a szombathelyi községi iskolába iratkoztak. A folyton szaporodó létszám miatt a szombathelyi iskolák nem szívesen fogadták a vidékieket s később ki is zárták s ezért az irattárban lévő okmány szerint más 1910-ben a Közigazgatási Bizottság kötelezte a községet iskola építésére. A község képviselő testülete az akkori körjegyzővel, Simon Józseffel az élén, el is határozta a három tantermes iskola építését, községi jelleggel az újtelepen. Ókámon polgárai azonban a vallás – és közoktatásügyi minisztériumhoz küldtek folyamodványt, hogy engedélyt és segélyt kérjenek felekezeti iskola felállításához.

Az engedély megérkezett s az építendő iskola r. k. jellegű lett. Dr. Gaál Sándor apátplébános tehát megalakította az első iskolaszéket. A megalakulásról s a tanácskozásról felvett jegyzőkönyvek a szombathelyi főplébánia levéltárában találhatók.

Az első iskolaszék tagjai voltak:  Dr. Gaál Sándor elnök

 Dr. Saághy István alelnök,           Fehér József máv. lakatos

Molnár Pál gondnok,                     Kovács Imre

Nardai Ferenc községbíró              Kummer Ferenc üveges

Kummer József kertész,                 Tóth Lajos asztalos

                a falu,........................ a telep részéről.

Az iskolaépítéshez pénz hiányában azonnal nem kezdhettek, viszont a gyermekek egy tanévet nem veszíthettek, azért az iskolaszék elhatározta, hogy egy férfi és egy nőtanítói állást szervez. A tanköteleseket bérelt tanteremben iskoláztatja Szombathelyen. Evégből a fiuk részére a püspöki iskolában, a lányok részére a zárda iskolában bérelt egy tantermet. 1912. szept. 26.-án pedig a pályázat nélkül beérkezett egy férfi és 4 nőtanitó kérvénye alapján Kutasy János söptei osztálytanitót egyhangúlag, Szendy Teréz sorkipolányi tanitónőt pedig szótöbbséggel választotta meg kámoni tanítónak, illetve tanítónőnek.

Iskolánk első tanéve tehát az 1912/13. tanév. A beiratást okt. 1.-én tartottuk, 2.-án pedig megkezdtük a tanítást. A beiratkozott fiu tanulók az I.-VI. osztályra 58 volt, a lányok I.-V. osztályban 47-en voltak. A tanitás szorgalmasan folyt a törvényes szünnapokat leszámitva egész a vizsga napjáig, akkori szokás szerint május. 31-ig.

Ez idő alatt az iskolaszék az iskolaépítéshez szükséges pénz előteremtésén fáradozott. Sikerült is Szombathelyi egyházmegyei Takarékpénztárból 40.000 Koronát kölcsönképen fölvenni 50 évi törlesztésre. Kiirták tehát a pályázatot az építésre. A nyertes a Kopfensteiner cég lett. 31.000 Koronáért megépítette a két tanitói lakást, egyenkint: két szoba, konyha, kamra és előszobával, azonkivül két, 12 méter hosszú és 6.30 m. széles tantermet, előrésszel, továbbá a mellékhelyiségeket, u. m. mosókonyha, később kortespénzből lett kiegyenlitve a tartozás.

1940-ig

1913 májusában kezdődtek a munkálatok, és októberre készült el az épület.

Az iskola a községtől délre, tehát a Szombathelyre vezető úton, Kámon legmagasabb részén, Palkó József, Balog György és Kovács Józsefné telkén, 1400 négyszögöl területen épült fel. A tervek úgy készültek, hogy ha a tanulók száma tovább emelkedik, az épületet lehessen bővíteni.

Október első vasárnapján, 5-én volt az ünnepélyes felavatás. Az épületet Dr. Gaál Sándor plébános, az iskolaszék elnöke szentelte fel.

A gyerekek az 1913/14-es tanévet az új iskolában kezdhették meg október 8-án. A tankötelesek száma már 151-re emelkedett erre az évre. A tanév végi vizsgák dr. Gaál Sándor apátplébános részvételével zajlottak mindaddig, amíg a római katolikus jelleg fennállt.

1914. július 25-én kezdődött az I. világháború, amely éreztette hatását nemcsak a családok, hanem az iskola életében és fenntartásában is. Kámon hajlandónak mutatkozott az iskolát teljesen a saját kezelésébe átvenni a jelleg megváltoztatásával. 1916. július 2-án az iskolaszék tagjai feliratban kérték a Vármegyei Közigazgatási Bizottságot, hogy az iskolát átadhassák a „politikai községnek”, melyet a püspök 2507/917 számú leiratával elfogadott, és átadta az iskolát községi kezelésbe. Így az iskola elvesztette katolikus jellegét.

A községi iskola első éve az 1918-19-es tanév volt. Ebben az évben járvány és tüzelőhiány akadályozta az iskolai munkát. A történelmi események hatása az iskola életében is megmutatkozott. Ezt a tanévet „megfelelt” vagy „nem felelt meg” bejegyzéssel zárták a tanulók, az év végi vizsga elmaradt.

Megalapításától fogva Kutassy János mint vezető tanító igazgatta az iskolát. Szendy Teréz 1922. január 1-jén kapta meg az igazgatói kinevezést. Igazgatása idején nagyot fejlődött az iskola.

Szendy Teréz

Az igazgatónő kinevezése után került sor új tanítói állások meghirdetésére, 1923. január 1-jétől kezdve négy tanítóval működött az intézmény, akik lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon végezték munkájukat.

„Csoda-e, ha felsőbb hatóságunk a királyi Tanfelügyelő Úr iskolánkat úgy jellemezte, mint Vasvármegye mintaiskoláját…” - írta naplójában az igazgatónő.

Egy 1922-ben kiállított bizonyítványból tudjuk, hogy a következő tantárgyakat értékelték *ezekben az években:

     Hit és erkölcstan                       Polgári jogok és kötelességek

     Beszéd és értelemgyakorlat       Természetrajz

     Magyar olvasás                         Természetrajz és vegytan

     Magyar helyesírás                     Szépírás

     Magyar nyelvtan                       Rajzolás

     Magyar fogalmazás                   Éneklés

     Számtan                                    Kézimunka, kézügyesség

     Mértan                                      Gazdaságtan (háztartástan)

     Földrajz                                     Testgyakorlás

     Történelem                                Német olvasás írás

A községgel való együttműködést mi sem mutatja jobban, mint a helyi Népművelési Bizottság megalakulása, amelynek feladata az iskolán kívüli népművelési munka volt. Elnöke dr. Saághy István, tagjai pedig ifjú Saághy István, Reiszig Antónia és Reiszig Géza, továbbá a tantestület tagjai lettek.

A lakosságnak szóló vasárnapi előadások megtartása a tanítókra maradt, ezeket később kiegészítették kísérő műsorral, szavalatokkal, párbeszéddel, színművek előadásával. A Vallás és Közoktatási Minisztériumtól145 darab kötetből álló népkönyvtárt kapott ajándékba az iskola a népművelés előmozdítására.

Az adományokból egy 360 pengős harmóniumot szerzett be az iskola az énektanítás segítésére.

Az iskolában „hazafias ünnepélyeket” rendeztek október 6-án és március 15-én. Megünnepelték Szendy Teréz 25 éves tanítói működését, a község minden rendű és rangú tagja részt vett az ünneplésben.

Tizenkét éven keresztül két tanteremben folyt a nevelői munka átlag 240 gyermekkel. A háború okozta létszámcsökkenés után újból emelkedett a tanulók száma. A tanügyi hatóságok évről évre sürgették a községet, hogy újabb tantermeket építsen. A falu 1928-ban hozta meg a két új tanterem építésére vonatkozó határozatát. Ez a tanév „224 mindennapi és 60 továbbképző” tanuló beíratásával kezdődött, ami igazolta a fejlesztés szükségességét.

Az állami sablontervet az államépítészeti hivatal vezetője felülbírálta, a meglévő épület meghosszabbítását látta megfelelőnek, hogy a tágas udvar megmaradjon.

A két új tanterem összenyitható és elválasztható volt egy úgynevezett japánfallal, így egy nagy befogadóképességű terem állt rendelkezésre az előadásokhoz.

Az épület tervét befolyásolta még, hogy gróf Mikes János megyéspüspök a szombathelyi plébániát hat részre osztotta, így Kámon és Herény is önálló lelkészséget kapott.

Dr. Szendy László szervezte meg a szétválasztást. A faluban egy fakápolna állt csak, ezért az iskolabővítéshez újabb kérelemmel csatlakoztak. Az iskolaszékkel egyeztetve a két új tanteremhez oltárszoba, sekrestye és gyóntatófülke építésére kaptak engedélyt.

Az iskola építését a Kámonban lakó Gerőly János kőművesmesternek adták ki.

Az épületbővítés tervei 1929

1929. október 20-án megtörtént az iskolafelszentelés, amelyet gróf Mikes János megyéspüspök személyesen végzett, ezzel is kifejezte elismerését az iskolafenntartó községnek, hogy lehetővé tették az iskolakápolna felállítását, így ideiglenesen megoldódott a plébánia problémája, amíg a templom megépíthető lesz.

Az ünnepségen részt vettek Kámon lakói, a szomszédos Herényből is sokan eljöttek. Véglegesen december elsején vették birtokba az új tantermeket, elindult az egész napos munka, kivéve a harmadik és negyedik osztályt, ahol nagyon magas volt a létszám.

A község és az iskola élete még szorosabban összefonódott, vasárnaponként  kinyitott a könyvtár, nagy volt a forgalma. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak a tanítók, és az 1930-as évtől kezdve év végén megrendezték az anyák napját is.

Az 1927-es új tantervvel új módszerek is bevezetésre kerültek .Minden évben megrendezésre került a madarak és fák napja, az ünnepségek, a karácsonyi műsor , a gyereknap, a mesedélutánok és a  tanulmányi kirándulások. A gyerekek színdarabokat tanultak és adtak elő nagy számú közönség előtt.

A népművelési munka kiegészült, otthongondozó tanfolyam szerveződött, amelyen főzés, befőzés és gazdálkodás volt a téma. Indult később szabó-varró* és az ifjúság részére német nyelvi tanfolyam is.

1937 október 10-én ünnepelte az iskola fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi ünnepségen Poldini Csipkerózsika című zenés dalművét adták elő a tanulók. Másik ünnepe is volt ebben az évben az iskolának: Szendy Mária tanítónő miniszteri kitüntetésben részesült, amelyet október 2-án vehetett át.

Szendy Mária tanítónő

Az 1939/40-es tanévben az iskolaszék újra meghirdette az igazgatói állást. A fenntartók Szabó Dezső pályázatát fogadták el.

Ez a tanév már háborús viszonyok közt telt. Az iskola tantermeit lefoglalták a katonák, a munkát csak három félnapos tanítással lehetett folytatni a megmaradt egy tanteremben.

Ennek a tanévnek a dokumentálásával zárul a napló. 1940 júliusában vonult nyugalomba Szendy Teréz tanítónő, a gyerekek és a szülők szeretett és tisztelt Terka nénije, akinek a neve egybefonódott az iskola életével, történetével. Ott állt az iskola „bölcsőjénél”, hivatásszeretetének, nyugodt egyéniségének, határozottságának nagy része volt a kámoni iskola jó hírének megalapozásában. Tanítványai ma is megbecsüléssel, hálával, szeretettel emlékeznek rá.

1940-1943

1940 júliusában 38 évi itt működés után nyugalomba vonult Szendy Teréz tanítónő, a gyermekek és szülők szeretett és tisztelt „Terka néni”-je akinek a neve egybefonódik az iskola életével, történetével. Mint krónikájában is írta, itt állt az iskola bölcsőjénél, s 1921 óta ő volt az iskola igazgatója. Példás hivatásszeretetének, higgadt, nyugodt egyéniségének, szerénysége mellett is tiszteletet parancsoló határozottságának nagy része volt a kámoni iskola jóhírének megalapozásában. Tanítványai, kik közül nagyon soknak már az unokái járnak ide az iskolába, ma is megbecsüléssel, hálával, szeretettel emlékeznek rá.

Az 1940/41. tanévtől kezdve az előző évben megválasztott Szabó Dezső lett az iskola igazgatója. 

Szabó Dezső

Erre a tanévre esik az előző évben már 7 osztállyal működő elemi iskola 8 osztályúvá fejlesztése. Az új osztályhoz új nevelőre volt szükség. A negyedik tanítói állást Szabó Dezsőné, Süle Irén tanítónő nyerte el. Négy tanerő működött tehát az iskolában.

Az I-II. osztályt Vass Gizella, a III-IV. osztályt Járai Antal, az V-VI.-at Szabó Dezsőné, a VII-VIII. osztályt pedig Szabó Dezső tanította. A 8 osztályúvá fejlesztett iskola első éve s az azt követő 1941/42. tanév viszonylag nyugalmasan telt el. Négy fiatal tanerő, jó összhang, szép célok, nagy tervek, egymást buzdító lelkesedés...

Így indul az 1942/43. tanév is, de alig pár hét, s a háború szele már itt fú... 1942. október 2-án Járai Antal bevonult 82 napos fegyverszolgálatra. Alig egy hét múlva, október 8-án Szabó Dezső igazgatót hívták be katonai szolgálatra. A két tanítónőre maradt a 8 osztály. A helytállás szinte emberfeletti munkát kívánt. Még ez év december 28-án Járai Antal leszerelt. A tanév második felében tehát hárman tanítottak.

1943. május l6-án Szabó Dezső igazgató is leszerelt.

1943/44 és 1944/45 háborús évek

Az 1943/44. tanévet ismét együtt kezdte mind a négy tanerő. De nem sokáig lehetett így. Október 6-án Járai Antalt újból katonai szolgálatra hívták. November 24-én történt leszerelése után állt megint munkába. Még a tanév befejezése előtt, 1944. május 12-én katonai célokra foglalták le az iskolát. A kiürített két tanterembe német katonákat szállásoltak be. Még a nyáron, júliusban a férfi tanerőknek újból be kellett vonulniuk katonának.

Ahogy közeledett a front, úgy nehezült, szomorodott az élet, az iskola élete is. 1944 őszén már megkezdődtek a légiriadók. Mivel az iskola területén nem volt óvóhely a tanulók számára, a légiveszély jelzésre a tanulók hazafutottak. Mennyi izgalom, mennyi aggódás: vajon idejében hazaérnek-e, az egész alacsonyra ereszkedő ellenséges repülők kattogó géppuskái, a kísértetiesen vijjogó bombázógépek nem hoznak-e valami szörnyűséget az ártatlan hazamenekülőkre?

Nem volt már többé nyugalom...

Szabó Dezsőné engedélyt kapott, hogy kiskorú gyermekeivel vidékre költözhessen. A tanítást Vass Gizella látta el. Csak egy teremben volt fűtés, s mindennap más osztály jött iskolába.

S közben egyre fenyegetőbben közeledett hozzánk is a tényleges háború. Riadt szemű gyermekeink naponta hozták a szomorú híreket a harctérre bevonuló testvérről, apáról, a frontról kapott keserítő leveleket...

November 5-én ideiglenesen iskolánkhoz helyezték Ludvigh Mária menekült tanítónőt. A német katonaság helyét pedig a tábori csendőrség foglalta el.

A felszabadulás előtti hónapokban több menekült tanítót helyeztek iskolánkhoz, akik csak állományilag tartoztak ide, nem tanítottak, de itt kapták a fizetésüket. Névszerint: Szakács Anna, Láng Erzsébet, Aczél Szabó Jánosné, Miksa Jánosné szül. Lantos Mária, Szőke Mihály. Később dr. Gábos Zoltáné szül. Lázár Ilona.

Szomorú időkről szól most az írás. 1945 kora tavasza:

szinte egymást érő riadók, bombázások, könny, vér, pusztulás, gyász. 1945. március 29-e vetett véget a szenvedéseknek: városunk felszabadult. Lassan megindult az élet.

A háborús események nagyon megviselték az iskolát. Épülete, a lépcsőfeljárók, ajtók, ablakok megrongálódtak, irattára, könyvtárai teljesen megsemmisültek. A bútorzat, felszerelés mind szétszóródott.

A felszabadulás után 1945. május 19-i kelettel érkezett a rendelet, hogy "valamennyi népiskola haladéktalanul kezdje meg működését. Az utasítás szerint az utolsó tanítási nap július 7-e, az évzáró napja pedig július 14-e. Mivel az iskola épületét szovjet katonák vették igénybe, s minden felszerelés tönkrement, kéréssel fordultunk a felettes hatóságokhoz, hogy a tanítást ne kelljen megkezdenünk. Június 4-én érkezett a válasz: tanítsunk házaknál, kertben. Szabó Dezsőné, Vass Gizella , a menekült tanerők közül Ludvigh Mária, dr. Gábos Zoltánné és Horváth Boldizsárné sz. Fodor Margit megkezdték tehát a tanítást. A tanítás házaknál, kertekben folyt, később az egyik vendéglő helyiségeiben. Mindenféle iskolai felszerelés hiányzott, sőt még az ülőhelyüket is maguk a gyerekek hozták. Az évzáró vizsgák július 11-én és 12-én voltak.

1945/46 újáépítés

Augusztus végén a szovjet katonák átadták az iskolát. Nevelők, szü1ők, gyermekek, mind összefogtak, munkához láttak, hogy szeptemberben a régi termekben kezdődhessék az iskolai munka. A község asztalosai a padokat, ajtókat javították, Ehmann Sándor lakatos zárakat, kulcsokat készített, Somogyi Géza, Kummer Miklós és Abért István az üvegezést végezték. Egyelőre arra törekedtek, hogy legalább egysorosan mindenütt legyen ablaküveg. Az iskola szétszóródott bútorzatából a községben 2 asztalt, 2 dobogót és 3 táblát sikerült megtalálni. Az üres szekrényekbe ideiglenes polcok kerültek. Somogyi Géza vállalkozott a táblák befestésére, azonkívül összeállította, újra vasalta a termek közti spanyolfalat. A takarógyárban dolgozó szülők vállalták a kályhák ajtajának javítását, pótolták a kályhák hiányzó tetejét, Simon Ferenc és Szabó József kályhacsöveket készítettek, Krutzler Kálmán festő pedig a tantermeket meszelte ki. A takarítás nagy munkáját a tanítónők és a szülők végezték: ablakokat tisztítottak, ajtókat mostak, padlót suro1tak stb. Így, a község lakóinak tiszteletre méltó összefogása eredményeképpen szeptemberben, ha hiányos felszereléssel is, de újra az iskolában, nyugodt körülmények között kezdődhetett meg a tanítás. A szü1ők segítsége ezután sem szűnt meg: ők adták a takarításhoz szükséges eszközöket, szereket, a fehér és színes krétákat ugyancsak szülők szerezték be.

A háborús károk nagy összeget tettek ki. Az épületkár, lépcsőfeljárók, ajtók,ablakok kára az 1945-i érték szerint 100 000 P. A berendezés háborús kárainak összege 487 900 P.

Az 1945/46. tanév elején érkezett iskolánkhoz Bárdfalváról Márton István tanító. Dr. Gábos Zoltánné pedig időközben betegszabadságra ment.

Az osztálybeosztás és az osztályok létszáma a következő volt:

I -II. osztály: 29-34 tanuló /Vass Gizella/

III -IV. osztály: 31-35 tanuló /Szabó Dezsőné/

V -VI. osztály : 21-15 tanuló /Horváth Boldizsárné/

VII -VILI. oszt.: 7-7 tanuló /Márton István/

Összesen tehát 178 tanuló iratkozott be. Mivel kevés pad volt, valamennyi tanulót nem lehetett egyszerre elhelyezni, ezért az I-II. osztályosok délelőtt-délután váltakozva jártak.

Az első szülői értekezlet szeptember 30-án volt. A nevelők megköszönték a szülők lelkes munkáját az iskola rendbe hozásáért, s további támogatást kértek, főként a tüzelőanyag beszerzésénél. Minden szülő hozzájárult valamivel: fával, szénnel, pénzzel, fuvarral. Hadd álljon itt a szülők iskolát segítő akarásának számbeli igazolása. Felajánlottak 27,5 q fát,

14 q szenet és 24 ezer pengőt a téli fűtéshez. /Az akkori árak szerint 1 öl fa 40 q toronyi szén árával volt egyenlő./

Fűtés egy tanteremben volt, a tanulócsoportok a fűtési időben felváltva jártak. Hogy nagy lemaradás ne legyen a nevelők gyakran felkeresték a tanulókat otthonukban is, s irányították munkájukat. A gyengébbekkel még külön is foglalkoztak lakásukon egyénenként,

vagy egy-egy tanulónál összegyűjtve őket, csoportosan.

Ha az írás meg nem őrzi. ki emlékszik ezekre a "hősi időkre", amikor a nevelők a szó szoros értelmében reggeltől estig tanítottak, s milyen lelkesen, zokszó nélkül.

Ebben az időben az iskola továbbfejlesztése céljából a nevelők szerették volna megszerezni az üres Saághy-kastélyt. Ez a törekvésük azonban nem sikerült, a kastélyhoz tartozó hatalmas park ritka növényei és fái miatt az épületet is az Erdőgazdaság kapta meg.

1945. december l7-tól 1946. január 7-ig a nevelők átképző tanfolyamokon vettek részt. Mindez már előkészület volt az általános iskola megszervezéséhez. December 30-án meg is érkezett a Tanfelügyelőség irata, hogy a következő, 1946/47. tanévtől meg akarja szervezni iskolánkban is az ált. iskola V. osztályát. Kámon és Herény örömmel vette az iskolafejlesztés tervét, beleegyezett.

Januárban a felső tagozat tanulói letették az előző tanév végén elmaradt vizsgáikat, s így felsőbb osztályba léphettek.

/Magyarázatul idekívánkozik egy, az előző tanév végén érkezett rendelet, amely csak azon osztályoknak teszi lehetővé a vizsgát, amelyek 3 hónapon keresztül rendszeres oktatásban részesültek.

A háborús események utáni tanításban nálunk ezt a felső tagozat részére biztosítani nem tudtuk, így most, a januárban letett vizsgák után kaptak az elmúlt tanévről bizonyítványt./

1946. január 8-án új kartárs érkezett iskolánkhoz. A hadifogságból hazatért, előzőleg Muraszombaton működő Horváth Boldizsár. Hamarosan újabb nevelőváltozások történtek. Január 26-án a betegszabadságon lévő dr. Gábos Zoltánnét Szentesre, 30-án pedig Márton Istvánt a szőllősi iskolához helyezték. De Horváth Boldizsár sem sokáig működött nálunk: február 28-án a Faludi Ferenc Gimnáziumba nyert beosztást.

Március elejétől kezdve 2 tantermet fűtöttünk, mert már kevesebb tüzelő kellett, így naponként minden tanulócsoport jött, délelőtt ill. délután.

Mivel Horváth Boldizsár áthelyezése után csak 3 tanerő maradt, az V-VIII osztályokat összevontuk, Horváth Boldizsárné tanította őket. A felső tagozat vizsgája május 11-én volt,

utána Horváth Boldizsárné betegszabadságra ment. Az alsó tagozat utolsó tanítási napja június 15-e volt.

1946/47

Az 1946/47. tanév elején nagy változás történt iskolánkban. Mivel az V-VIII. osztályban nagyon kevés gyermek volt, nevelő is csak kettő /Horváth Boldizsárné betegszabadságon volt/, a felső tagozat tanulóit a városi iskolákba telepítették át. Az Ernuszt Kelemen utcai iskolába kerültek a fiuk /7 tanuló: 2 V., 2 VI., 1 VII. és 2 VIII. osztályos/, a Szent Márton utcai iskolába pedig a leányok /17 tanuló: 4 V., 2 VI., 6 VII. és 5 VIlI. osztályos/

Szeptember 2-án kezdődött a tanítás a következő beosztással: Vass Gizella tanította

az 1. és II. osztályt, 36 - 27, összesen 63 tanutót, Szabó Dezsőné pedig a III. és IV. osztályt, 36 - 29 , összesen 65 tanulót. /Mennyit változott, fejlődött az iskolai élet! Ma a 40-t közelítő létszámú osztályok tanítói emberfelettinek érzik a munkát. Akkor a 60-on felülinél sem jutott eszébe a nevelőnek sokallni a gyermeket. A háborús évek annyi szörnyűsége után a megmaradás, a béke akkora lelkesedést adott, hogy a még mindig nehéz körülmények - hiányos berendezés, tanítási eszközök - ellenére is teljes boldogságot adott a megindulható munka./

November 5-én véget ért Horváth Boldizsárné betegszabadsága, s munkába állása után a III. és IV. osztályt külön választottuk. A III. osztályt Horváth Boldizsárné kapta, a IV. osztályban Szabó Dezsőné maradt.

Közelgett a tél, s nagy gondot okozott a tüzelőanyag beszerzése. A szülők most is nagyon sokat segítettek, de a kevés tüzelőanyag miatt ismét csak 1 teremben folyhatott a tanítás, felváltva.

Az Iskolaszék november 6-i gyűlésén elhatározta, hogy a szűkre szabott anyagi alapot a legégetőbb iskolai szükségletek kielégítésére használja fel. /Üvegezés, cserepezés, táblafestés/. Színdarabok, műsoros rendezvények bevételeiből, a szülők önkéntes munkafelajánlásaiból fogasokat, táblákat, táblatartót, szekrényeket, székeket, könyveket vásároltunk, hogy valamiképpen gyarapodjék iskolánk szegényes berendezése, felszerelése.

1947. május 22-én iskolánkban ill. községünkben is megalakult az 1848/49-es szabadságharc 100. évfordulójának megünneplését előkészítő 48-as bizottság. Az ünnepi készülődés jegyében már most megkezdődött a tantermek virágosítása, az iskolaudvar parkosítása. A nevelők is megkezdték az előkészületeket népi énekek. népi játékok, egyéb műsoros rendezvények tervének összeállításával.

Május 31-én nagy munka kezdődött az iskolában. 1500 Ft államsegélyt kaptunk az iskola külsejének rendbe hozására. Megindult hát a tatarozás, cserepezés, a ledöntött lépcsők megjavítása.

Június 30-án Járai Antal hazajött a hadifogságból. Szabó Dezső igazgató frontszolgálata ill. hadifogsága óta Vass Gizella végezte az iskola igazgatói teendőit, de most Járai Antal hazatértével kérte a felmentését. Az iskola vezetésével Járai Antalt bízták meg.

1947/48 államosítás

Az 1947/48. tanévet négy nevelő kezdte a következő beosztással: I.o. /35 tanuló/: Horváth Boldizsárné, II. o. /34 tanuló/ : Vass Gizella, III.o. /27 tanuló/: Járai Antal. IV.o. /36 tanuló/: Szabó Dezsőné.

Mindjárt az iskolai év elején a 48-as mozgalom keretében mi is gyűjtöttünk pénzérmét a Petőfi-szobor anyagához. Mintegy 8 kg-nyi gyűlt össze. Ez is mutatja a nevelők. a szülők és a gyermekek lelkesedését.

Szeptember 5-én az iskola igazgatója, Szabó Dezső is hazatért végre hosszú hadifogságából. Így néhány zaklatott, küzdelmes év után ismét együtt volt végre a háború előtt megválasztott testület. Szabó Dezső hazatérése után december 31-ig betegszabadságon volt, 1948. január 1-én állt munkába. Átvette az igazgatói teendőket, s a szülési szabadságra távozó Horváth Boldizsárné helyett ő lett az I. osztály tanítója.

Február l5-én az iskola meghatóan szép műsort rendezett az árvízkárosultak megsegélyezésére. A bevétel 195 Ft volt. A tanév hátralévő időszakára esett még a Szülői Munkaközösség megszervezése, a körzeti iskolafelügyelő látogatása, aki a legnagyobb elismeréssel köszönte meg a nevelők dicséretes, eredményes munkáját.

1948. június 22-e nevezetes dátum az iskolaügy s így a mi iskolánk történetében is: az iskolák államosítása fűződik e naphoz. Megszűnt iskolánk községi jellege, a herényi iskola hozzánk csatolásával körzeti általános iskola lettünk.

Jegyzőkönyv a herényi iskola átadásáról

1948/49

Az 1948/49. tanév minden iskolai és iskolán kívüli munkáját a centenáriumi év szép gondolata hatotta át. Ennek jegyében folyt az iskola helyreállítása is, amelynek fáradságos, nagy munkáját az Erdőgazdaság végezte 10 287 Ft értékben. A herényi tagiskola helyreállítását pedig a MÁV Műhely  7 300 Ft értékben. Önzetlen, lelkes munkájukat, a munkások áldozatvállalását őrizzék meg az utókornak ezek a szerény sorok is!

A tanévet a következő testülettel kezdtük: Deák Magdolna /Vassuránybó/, Járai Antal, Kovács József, Tószeg- Piroska tanyáról/, Szabó Dezső, Szabó Dezsőné, Tönkő Margit /Kőszegről/,

Vass Gizella és Herényben Benkő Mihály, valamint a most ide helyezett Kovács Jánosné, Hallgass Irén.

Horváth Boldizsárné elkerült az iskolától, Újpestre, a Lőrinc utcai ált. iskolába helyezték. Hamarosan, szeptember közepén még egy új nevelőt kaptunk, Farkas Erzsébetet. Kőszegről jött.

 Az osztályok létszáma a következő volt:

           

 I.o.     44   tanuló          V.o.     63     tanuló    

 II. o    39      -"-          VI.o.    41        -"-       

 III.o.  36       -"-          VII.o.   33        -"-       

 IV.o.  29        -"-          VIII.o.  23        -"-        .

 Az alkuló értekezletet szeptember 6-án tartottuk. Szóesett ezen az iskolakörzet alakításával kapcsolatos feladatokról, a tanterv módosító rendeletéről a földrajz és geometriai gyakorlatokkal kapcsolatban/, a papírral való takarékoskodásról, a szabványfüzetek használatáról, a nevelők együttmükődéséről a népi szervekkel, az Eötvös-alap Segélycsoportjának megalakulásáról. – Ezen az értekezleten Deák Magdolna a zenekar, Szabó Dezsőné pedig az önképzőkör megszervezését és vezetését vállalta. Megindult a német nyelv tanítása is, Kovács József tartotta az órákat.

Szeptember 26-án újjáalakult a Szülői Munkaközösség, s mindjárt akciót is indítottak a tanulók tankönyvellátásának biztosítására. A kezdeményezés segítésére a nevelők fizetésük l%-át ajánlották fel. Ugyancsak 1 %-ot minden hónapban a nevelői könyvtár gyarapítására. Ez teljesen helyi kezdeményezés volt. A Szülői Munkaközösség és a nevelők önkéntes pénzadományaiból vált lehetővé hogy december 10-én minden tanulónak volt már tankönyve.

Szeptember végén indult meg az úttörőcsapat szervezése is. Az október 6-i jegyzőkönyv szerint 142 tanuló jelentkezett úttörőnek. A fiúcsapat vezetését Kovács József vállalta. A leányok vezetője Deák Magda lett. A tanulók örömmel vettek részt a foglalkozásokon, a hamarosan meginduló jótanulási, magatartási, díszítési versenyeken. A létszám fokozatosan emelkedett, január végén 240 tagja volt a csapatnak. Őrsi gyűlést hetenként, tanácsgyűlést kéthetenként, csapatgyűlést havonta tartottak. A téli szünetben 6 nevelő vett részt úttörőtanfolyamon. 18 tanuló örsvezetőképzésen, és már 3 pajtáscsalád működött. Tanár szakvezetők segítették a pajtások munkáját. A kultúrmunkát Szabó Dezsőné. a sport- és játékfoglalkozásokat Farkas Erzsébet és Járai Antal, az ezermester munkát Tönkő Margit, az éneklést Deák Magdolna. Titkár volt Szendy László. a pajtáscsalád vezetői pedig Vass Gizella és Kummer Zoltán. Ez időben szinte minden megmozdulást versenyszellem hatotta át. A nevelőknél a szakszervezet hirdetett versenyt – felszerelések, szemléltetési eszközök gyarapítására, a tanulók számára pedig az úttörőmozgalom. Ilyen volt a jótanulási mozgalom, az úttörőotthon csinosítására hirdetett verseny, a tanterem díszítési és tisztasági verseny. Az MHK- mozgalomban való részvétel. Tőlünk 70 úttörő nevezett be az MHK- versenybe.

Mivel tanteremhiánnyal küzdöttünk, mindent elkövettünk, hogy a Vöröszászló utca 1. sz. alatt lévő Schuszter-féle vendéglőben termet kaphassunk az iskola számára. Októberben ez is lehetővé vált, így az V. osztályt két csoportra osztottuk: külön fiú- és leányosztály lett. November 25-én pedig megérkezett a Megyei Földhivatal 16365/48.sz. döntése, hogy a Schuszter-vendéglőt átengedik ált. iskolának. 

Schuszter-féle vendéglő (a kép Spiegler Tibor gyűjteményéből való)

Így most már az úttörők is külön termet kaphattak.

Január 25-én Járai Antal megbízást kapott az igazgatóhelyettesi teendők ellátására, április 8-án pedig még egy uj nevelőt kaptunk, Nagy Klárát.

Ez év krónikájához tartozik még, hogy megváltozott a tanulók köszönési formája. A tantermekben néma felállással üdvözölték a tanítókat iskolán kívül pedig Jó napot!-tal. Szólnunk kell még a nevelők és tanulók egy nagy közös összefogásáról: a községi sportpálya rendbe hozataláró1, ott fák ültetéséről, A Szülői Munkaközösség iskolát segítő munkájáról /Jól sikerült teadélutánjuk bevételét az iskola javítására, az úttörők nyakkendővel való ellátására adták/, a pártok segítségéről /kekszet, cukorkát adományoztak a tanulók számára/.

Ez az év volt az analfabetizmus teljes felszámolásának éve körzetünkben. Ugyanakkor felmerült a dolgozók ált. iskolai tanfolyama problémája. A szervezés a következő évben indult meg.

Ismét eltelt egy tanév, mozgalmas, szinte naponként újat hozó, újat követelő munkában, amelyet a sok egyéb között két nagyon fontos jelszó is áthatott: "Tanítsunk tanulni!" "Neveljünk jobban!".

Ismét eltelt egy tanév a meginduló s aztán évekig csak mindig fokozott versenyekben. Az első hulladékgyűjtési verseny eredménye hadd maradjon meg a későbbi évtizedeknek! 152 kg papírt és 391 kg rongyot gyűjtöttek a pajtások ezen a legelső versenyen.

1949/50

A nyár hamar eltelt, s máris ránk köszöntött új munkákkal, új feladatokkal az 1949/50. tanév. Ezekben az években bizony gyakoriak voltak az áthelyezések, s ez alól a mi iskolánk sem volt kivétel. Sokszor szinte hetenként volt változás. Az is előfordult többször is, hogy az ide helyezett nevelő meg sem kezdte a munkát, s máris elhelyezték. Így volt pl. mindjárt szeptember közepén Raffai Jenő és Dénes Sándorné.

A tanévet a következő új nevelőkkel kezdtük; Marót Éva Németh Matild /Türjéről/, Ludvigh Mária, Stich Istvánné. /Ő még az előző tanév végén érkezett./ Az osztálybeosztás a következő volt:

I.o.      45 tanuló:          Vass Gizella

II.o.     44                       Ludvigh Mária        

III. o.   35                       Réffy .Antal   /Szept. 25-én érkezett/

IV.o.   43                       Németh Matild          

V. o.   40                      Járai Antal

VI.a    30                       Szabó Dezsőné

VI.b    32                       Marót Éva

VII.o   48                       Deák Magdolna

VIII.o  40                       Kovács József

Stich Istvánné és Tönkő Margit nem voltak osztályfőnökök.

Herényben az I-II. osztályt Kovács Jánosné, a III-IV. osztályt Benkő Mihály tanította.

Nemsokáig maradt így együtt a tantestület. Nagy Klárát mindjárt év elején, Farkas Erzsébetet hamarosan utána, majd Németh Matildot november végén elhelyezték. Ugyanakkor Kutas Kálmánné jött a Dózsa utcai ált. iskolából, Gerencsér Gabriella padig Górból.

A szeptember l-én tartott alakuló értekezleten a testület értékeli a nyári munkát. Mert bizony a nyár sem jelentett zavartalan pihenést. Egész szünetben folytak az úttörő foglalkozások, azonkívül a különböző ünnepek műsorai kötötték le a nevelők idejét. Szüneti ünnepek voltak: Arató-ünnep, VIT megnyitó, Új kenyér ünnepe, VIT záróünnepély. Mindezekre színvonalas műsorokkal készültek a nevelők. - Az elmúlt nyár emlékezetes marad azért is, mert a Szülői Munkaközösség, a pártok és a népi szervek segítségével 136 úttörő egy napra lemehetett a Balatonra.

Ennek a tanévnek az elejére esett az Alkotmány megszületése, derekára pedig az 5 éves terv megindulása. Ezek méltó megünneplésére munkaversennyel készült az iskola is. Jelszó lett: Emelnünk kell a tanulás színvonalát, s jobb tanítási módszereket kell keresnünk. Az úttörőmozgalom a verseny értékelésére bevezette a pontozásos módszert, ami bizony elég sok munkát adott a diákfelelősöknek.

Egy október 4-i jelentés arról szól, hogy a tanulók szívesen tanulják az orosz nyelvet, a nevelők pedig orosz nyelvi tanulókört szerveztek. Minden kedden - értekezlet után -/mert akkor bizony hetenként értekeztünk!/ 1/2 órát oroszt tanultak a nevelők.

A munkásgyermekekkel való fokozottabb törődés is ekkor lett kiemelt nevelői feladat.

Novembertől megkezdődtek az iskolában Sztálin 70. születésnapja ünnepségeinek előkészületei. A tanulók és nevelők munkafelajánlásai most sem maradtak el. Ezek elsősorban a tanulmányi eredmény fokozására irányultak. November végéről való az a rendelet is, amely a vallástannak, mint rendkívüli tárgynak a tanításáról szól az 1949/50. tanévben.

Iskolánk is bekapcsolódott az 5 éves tervkölcsön jegyzésének munkájába. Sok-sok délutánja és estéje telt el ezzel a nevelőknek.

A téli időszakban 9 Szülők Iskolája előadás volt. Ezek nagyon látogatottak voltak: 150 körül volt mindig a jelenlévő szülők száma. Általában a Szülői Munkaközösségnek nagy szerepe volt akkor az iskola életében. Ellenőrizték a tanulópárok munkáját. családlátogatásokat végeztek a lemorzsolódás ellen, a továbbtanulásért külön műsoros rendezvényeik voltak, amelyek bevételéből az iskola felszerelését gyarapították, az úttörőket segítették. Érdemes megörökíteni, mit tett ebben a tanévben is a Szülői Munkaközösség Vacula Józsefné elnök vezetésével. Még a tanév megkezdése előtt a nevelőkkel közösen kitakarították a tantermeket 303 társadalmi munkaórában. Októberben tombolát rendeztek, decemberben Mikulás-ünnepséget, karácsonyi vásárt. 312 órát fordítottak a karácsonyi vásár tárgyainak elkészítésére. A bevételből 352 csomagot ajándékoztak a tanulóknak, 1300 Ft értékben írógépet vásároltak az iskolának, azonkívül 38 m dekorációs anyagot, 261piros nyakkendőt, s könyveket a versenyekben jól szereplő tanulók részére.

Az úttörőmunka is lelkesen folyt az iskolában. A munka gerincét a versenyek alkották a jótanulási felajánlások a sztálini születésnapra, április 4-re, május l-re. Aktív sportélet volt a csapatban. Jákkal futballmeccs, Oladdal közös számháború és meccs volt, bent a városban pedig röplabda bemutató. Mindenütt jól szerepeltek a tanulóink, nem kellett szégyenkeznünk miattuk. Az ifjúvezetés, a diákönkormányzat erősítésére a téli szünetben 47 pajtás vett részt csapatgárdista tanfolyamon. Volt élet, volt lendület!

A tanári munka, az oktatás és nevelés javítására szolgáltak a munkamódszer-átadások, a nevelési értekezletek a fegyelemről, a tanulókkal szemben támasztott követelményekről, - Makarenko: Válogatott pedagógiai tanulmányok c. írásának közös tanulmányozása. A "Nevelj jobban!" mozgalom keretében a nevelők munkájának minősítése a párt, a népi szervek s a Szülői Munkaközösség bevonásával történt. Nevelőmunkája kiváló, - kiemelkedő, ¬

Jó minősítést kaptak a nevelők.

A junius 13-án tartott évzáróértekezlet a következő tanulmányi eredményeket rögzítette:

I.o.      5,1        V.o.        4,5

II.o.     5,6        VI. a o.   4,6

III. o.   5,-          VI.b o.   5,-

 IV.o.    6,2      VII.o.      4,9

                         VIII.o.    5,5

Iskolaátlag: 5

Az eredmények mögött van 450 óra korrepetálás, 194 tanulópár meglátogatása és 335 családlátogatás.

Jól jött hát a nyári vakáció. hogy a nevelők kipihenhessék a sok iskolai és éppen olyan sok iskolán kívüli munka fáradtságát.

1950/51

Az 1950/51. tanév az előzőhöz hasonlóan mozgalmasan indult. Deák Magdolna saját kérésére Pestre került, helyett Réffy Antalné Schiller Irma jött. Október 6-án Ludvigh Mária is elment a Szövő utcai általános iskolába, ahonnan Czuppon Mária jött hozzánk. De nem sokáig maradt iskolánknál, november 30-án már a Hámán Kató utcai iskolába helyezték. Onnan Baltavári Máriát kaptuk, de december 26-án őt is elhelyezték Szentkirályra. Kovács Rózsa és Barsi Miklósné Fülöp Erzsébet viszont a Hámán Kató utcai iskolából jöttek hozzánk. Évközben is volt nevelőváltozás: március l5-én Járai Antal /aki február 25-én lemondott az igazgatóhelyettességről és utódja Réffy Antal lett/ Náraiba került, helyette ugyancsak Náraiból Kulcsár Sándort kaptuk. Március 20-án pedig Janzsó Ferencné jött hozzánk az Úttörő utcai iskolából. Leírni is sok ezt a nagy mozgást, pedig még év végén is volt változás. Kovács Rózsát a IV. kerületi. Marót Évát a Hollán Ernő úti, Kulcsár Sándort pedig a Rákóczi úti ált. iskolába helyezték.

Ezek után nézzük csak ennek az évnek a főbb eseményeit!

            Szeptember 2-án tartottuk az alakuló értekezletet. Az új Tanterv megjelenéséig ideiglenes tantárgy- és órafelosztással dolgoztunk. - Az iskola még erősebb kapcsolatot teremtett a párttal. - Az úttörők csomagokat küldtek a koreai gyermekeknek. - Ez volt szeptemberben.

Az október havi jelentés szerint az iskola tanulóinak száma 381. Herényben 67. Ugyancsak ez a jelentés ad hírt arról, hogy a nevelők milyen nagy agitációs munkát végeztek a békekölcsön jegyzésénél. Még az uttörők is jegyeztek 260 Ft békekölcsönt. Az októberi szavazáskor hangulatbrigádok járták a kerületet, s szavalatokkal, csasztuskákkal, táncokkal köszöntötték

a szavazókat. A szavazás napján pedig úttörő Díszőrség állt a szavazóhelyiségek előtt. A nevelők szinte minden szabadidejüket a tanácsválasztások előkészületeinek munkájában töltötték. November 28-án volt az un. évfolyampótló osztály első félévi tanulmányi értekezlete. Ez az osztály azon túlkoros tanulók számára nyílt, akik háborús vagy családi körülményeik miatt ismételtek. A VII. és VIII. osztályt most 1 év alatt tehették le. A nevelők mindent elkövettek, hogy segítsék ezeket a tanulókat. A téli szünetben is állandóan korrepetálták őket. Legtöbbjénél eredménnyel járt a sok fáradozás, s nemcsak a VII., de a VIII. osztályból sikeresen vizsgáztak.

Általában az iskolában nagyon eredményes oktató- nevelő munka folyt. Újlaki Gyula orosz szakfelügyelő és Ábrány Sándor VKM kiküldött is a legnagyobb elismerés hangján szólt a nevelők munkájáról. Pedig berendezésben, felszerelésben még de sok volt a kívánnivaló! Csak a nevelők által készített szemléltető eszközök és képek álltak rendelkezésünkre. Ezek készítésében viszont kimagasló munkát végeztek a nevelők. Az egyetlen külső segítséget a Nagy Lajos Gimnáziumból kaptuk: 22 régi természettudományos képet - kölcsön. S még mindig voltak a füzetek, rajzlapok beszerzése körül is nehézségek. A Szülői Munkaközösségre - mint mindenben - itt is mindig számíthatott a tantestület. Az iskola tanulóinak nyújtott anyagi segítségen túl sok un. kollégiumi batyut is készítettek, s rendszeresen küldték a még előző évben megajánlott kollégiumi patronálási díjat. A Szülők Iskolája előadásai is éppoly látogatottak voltak, mint tavaly. Ezen kívül a tanulókörök, tanulópárok munkájának ellenőrzésével támogatták a nevelők munkáját.

Nagyon jól működött az úttörőszervezet is. A szakkörökben élénk gyűjtőmunka is folyt. Külön ki kell emelnünk Szabó Dezsőné kezdeményezését, a két kerület népi hagyományainak felkutatását és összegyűjtését. Nemcsak ez évben, hanem a későbbiekben is igen értékes anyagot gyűjtöttek össze a környékünkön élő s már bizony kihalóban lévő népszokásokból.

Még november végén újjáalakult az iskolai Békebizottság. A december havi nevelési értekezlet anyaga a szocialista hazafiságra nevelés volt, a februárié pedig a fegyelem helyzete iskolánkban. A tanulók rendszeres tanulásra szoktatása és egyúttal iskolán kívüli viselkedésük megjavítása érdekében a nevelők vállalták, hogy délutánonként 1-1 nevelő utcai ellenőrzést végez. Még egy nevelési értekezletünk volt, márciusban, s ezen az iskolai versenyek eredményei, tapasztalatai kerültek megvitatásra. Itt már szó esett arról, hogy az egyéni versenyek nem hozzák meg a kívánt eredményt, állandó, rendszeres, alapos munkára van szükség. A magatartási versenyek inkább jobbak, legfőként pedig tisztasági, mulasztási és szertár gyarapítási versenyek folytathatók a jövőben.

Április hónapban a Szülői Munkaközösség 1250 Ft értékben fizikai kislaboratóriumot vásárolt az iskolának.

Az évfolyampótló osztály nyolcadikosainak korrepetálása szinte állandóan folyt, hiszen közeledtek az év végi vizsgák. A szinte erőt meghaladó tanári segítésnek meg is lett az eredménye: a sikeres VIII. osztályos vizsga. Az iskola év végi tanulmányi átlaga 3,30 volt.

A tanév végén még két változás történt: június 21-én új hivatalsegédet kaptunk, Halász Józsefet, július 30-án pedig: Benkő Mihály herényi kollégánk nyugdíjba ment. A község, a szülők és a tanítványok megható szeretettel köszöntötték Miska bácsit, s kívántak neki nyugalmas, csendes éveket, jó egészséget.

Eljött újra a nyár.

1951/52

Megkezdődött az 1951/52. tanév. Most is több nevelőváltozás történt. Még a nyár folyamán, augusztus elején iskolánkhoz helyezték dr. Gósy Ferencnét, Náraiból pedig Sipos Gyulánét. Bujtás Antónia ugyancsak iskolánkhoz került, de a tanévet nem kezdte meg, elhelyezték. Dr. Gósyné, Bongor Mária sem sokáig volt nálunk, október l2-én végleg elment a megyéből, Pestre került. Szeidl Lajosné, aki ugyancsak pár hétig volt nálunk, a Zrínyi utcai iskolába kapott áthelyezést. Vermesi Vincéné pedig az ország másik részébe, Borsod- Abaúj megyébe kérte magát. Sajnáltuk távozását. Rendkívüli kézügyességével, szerény szorgalmával sok értékes szemléltetési eszközzel, képpel gyarapította iskolánk természettudományos szertárát.

Már megkezdődött a munka, amikor újabb nevelőket kaptunk ./Az ötvenes években gyakran volt ez így!/ A Hámán Kató utcai iskolából Pongrácz Kálmánné Herénybe, a tagiskolához került, hozzánk pedig a Dózsa utcai iskolából Végh Gyuláné, a Tolbuhin úti iskolából meg Fodor Henrikné. Az egyes osztályok vezetői a gyakori helyezések miatt bizony évközben is változtak.

Az I. osztályt Barsi Miklósné vezette.

A II. osztályt Gerencsér Gabriella.

A III. osztályosok tanítónője Réffy Antalné volt.

A IV. osztályosoké pedig Vass Gizella.

Az V. osztály főnöke Sipos Gyuláné lett, de 1952. 1. 31-én a Tolbuhin úti iskolába helyezték, s az osztályfőnökséget Fodor Henrikné vette át.

A VI. osztályosok 3 kézben is voltak. Előbb Réffy Antal, aztán Balogh Eleonóra, majd Pálffy Antalné lett az osztályfőnökük.

A VII. osztály Kovács József kezében volt.

A VIII. osztály főnöke pedig Szabó Dezsőné.

E tanév fő nevelési feladatának a jó osztályközösségek kialakítását tűztük ki. A tanulók elé heti és havi célokat állítottunk. A tanulmányi munka eredményességének segítésére október 31-én igen aktív, minden nevelőt megmozgató módszertani értekezlet volt: A gondolkodásra nevelés az oktatás folyamatában címmel.

A második félév fő nevelési célkitűzése a fegyelem megszilárdítása volt, ezt szolgálta a nevelői következetességet vitató februári nevelési értekezlet is. Részletesen megbeszéltük a tízpercek, az óra eleje és az óravezetés egységes nevelői eljárásait. Sokat segített a kitűzött feladatok eredményes megvalósításában egymás óráinak gyakori látogatása is.

Az úttörőcsapat keretében 3 szakkör működött. Az irodalmi szakkört Szabó Dezsőné vezette, az orosz nyelvit Kovács József, a táncszakkör vezetője pedig Vass Gizella volt. Az iskola és a kerület ünnepségeinek színvonalát nagyban emelte a szakkörök magas nívójú, sok elismerést kapott műsora. Az orosz szakkör pedig a szovjet pionírokkal való levelezést indította el. Februárban az úttörők kiemelt feladata volt Rákosi születésnapjának megünneplése. Hetekig készültek az ajándékok, melyek közül a legszebbet a csapat el is küldte Budapestre. - Az úttörőmunkához tartozott még a herényi erdőben végzett facsemete-ültetés is.

Tanulóink 15200 facsemetét ültettek el. A „Fák hete” akció keretében pedig 136 gyümölcsfát és 96 hárs és fenyőfát. Május hónapban az „Építsük, szépítsük iskolánkat” mozgalom adta a tanulók társadalmi munkáját. De sok délután volt tele az iskola udvara és környéke rendezgető, virágot ültető diákokkal, tanárokkal!

Érdemes feljegyezni egy számadatot, amelyik egy központi statisztika számára készült. Eszerint a kámoni iskola értéke 65 000 Ft , a telek 500 Ft, összesen 65 500 Ft. A herényi iskoláé pedig 42 000 Ft.. /Az épület 38000, a telek 4000 Ft/.

A 3/4 évi ellenőrző értekezletet április 22-én, a tanév végi osztályozót pedig június 12-én tartottuk. Az iskola tanulmányi átlaga 3,44 volt. A kitűnő rendű tanulók száma 33, az elégteleneké pedig 6. Eredménnyel zártuk tehát ezt a tanévet is. Hasonlóan szép eredményről számolhattak be a tagiskola nevelői is: az I-III. osztályban Kovács Jánosné, a II-IV. osztályban Pongrácz Kálmánné. Mindketten az un. Mjelnyikov-módszer szerint tanítottak.

Eljött hát ismét a nyári pihenés, a következő évi munkához az erőgyűjtés ideje. A tanévzáró értekezleten, június 21-én már tudtunk új nevelők érkezéséről is. Lovász János, Lovász Valéria, Hende Marcellné és Ürmössy Margit idehelyezéséről már értesítést kaptunk. Lovászék Kőszegrő1, Hende Marcellné Vépről, Ürmössy Margit pedig a veszprémi MTH iskolából jött hozzánk. De tőlünk is kerültek el nevelők. Dr. Végh Gyuláné a Faludi Ferenc utcai ált. iskolába, Kovács József a Hámán Kató utcai iskolába igazgatónak, Balogh Eleonóra a VI. kerületbe, Gerencsér Gabriella pedig Perintbe. Pálfy Antalné, aki az elmúlt tanév végén Balogh Eleonórát helyettesítette, a nyár folyamán véglegesítve lett. Ugyancsak a nyári szünet tartama alatt volt még egy változás. Láposi Béla július l-én kinevezést kapott hozzánk, lakás hiányában azonban nem foglalta el az állást, így egy hónap múlva, augusztus 1-én el is helyezték. - Még egy új nevelő érkezéséről kell szólnunk. Kovács József helyett új orosz szakos tanárnőt, kaptunk, Jánosi Istvánnét.

Az előbb még nyári pihenésről, új erőgyűjtésről írtam. Pedig nem volt az olyan teljes pihenés. Részben a nyári továbbképzések, tanfolyamok, kötelező ügyelet, no meg a minden nyáron szokásos kalászgyűjtés sokat elvett a gondtalan napokból. Hamar elröppent a nyár…

1952/53

Jött az új tanév, az 1952/53-as. Mint már az előbbiekben szóltam az új változásokról, bizony eléggé megváltozott a testület összetétele. S közben még két változás is történt. Herénybe Pongrácz Kálmánné helyébe Karáth Lászlóné jött Oladból, férje, Karáth László pedig Kámonba került. Ő vette át az úttörőcsapat vezetését Kovács Józseftől.

Ez évben 4 szakkör indult iskolánkban: irodalmi és elektromossági a VII. és VIII. osztályosok számára, háztartási és táncszakkör az V. és VI. osztályosok számára.

A tanév központi nagy feladata a politikai-erkölcsi nevelés. Ennek jegyében készült az úttörőcsapat munkaterve, s ezért volt az októberi nevelési értekezlet anyaga a hazafiasságra nevelés. Ezt a nevelési feladatot szolgálta a tanulók gyűjtőmunkája is. Sok és díszes kivitelű albumot készítettek a város, a megye, az ország építkezéseiről. Ez évben is még tartott a nagy felajánlások kora. Az egyes politikai ünnepekre a műsoros készülődés mellett meghatározott tizednyi átlagjavítással is készültek a tanulók.

A nevelői felajánlások sem szűntek meg. Ezek elsősorban a tanulók szorgalmának javítását igyekeztek szolgálni. Ezért született meg mindjárt év elején az a felajánlás, hogy minden nevelő a hét egy napján du. 3-tóI 5 óráig az iskola körzetében tartózkodik: korrepetál, családlátogatásokat végez, tanulópárokat ellenőriz stb.

Az úttörőmunkában a központi helyet a tantárgyi rajgyűlések foglalták el. Még mindig előírás volt a vasárnap délelőtti foglalkozás, s őrsi gyűléseken a sajtóolvasás. A rajok faliújságjain zömmel politikai cikkek voltak s a különböző felajánlások, versenyfelhívások, ill. azok értékelése. Minden rajnak volt saját kultúrgárdája is. Bizony az úttörőmunka azokban az években nagyon aktív pajtásokat kívánt. Kétségtelenül volt ezekben a feladatokban sok központilag irányított, erőltetett is, s mégis az önállóságra nevelésnek, az önértékelésre tanításnak s a nyilvánosság előtt való szereplésnek jobb iskolája volt, mint az átmeneti későbbi évek széthullóbb, lazább elgondolásai.

Október hónap végén minden felső tagozatos osztályban pályázatot hirdetett az úttörőcsapat a „Tartsuk meg a vándorzászlót!” mozgalom erősítésére. Vas megye ugyanis augusztus 20-án elnyerte a Minisztertanács vándorzászlaját beadási kötelezettségeinek jó teljesítéséért. Ehhez kapcsolódóan írtak a gyermekek pályázatot a következő címmel: Miért teljesítik szüleim beadási kötelezettségüket?

Teltek a munkás napok hetek, hónapok. A nevelők még mindig sokat küzdöttek a szemléltetési eszközök hiánya miatt. Szabad idejük igen nagy részét vette igénybe a szemléltetési eszközök házi készítése. Pálffy Antalné, Barsi Miklósné különösen sok táblázat, kép készítésével gyarapította az iskola még mindig gyér felszerelését.

A „Miénk az iskola” mozgalom az előző évi „Építsük, szépítsük iskolánkat!” mozgalom folytatása feladataival ez évben is bőven gondoskodott társadalmi munkáról a tanulóknak is, meg a tanároknak, szülőknek is. Különösen a tavasz beálltával sokasodtak az iskola és környéke rendezési, díszítési munkái.

A sok munkában hamarabb eljönni látszott az év vége.
Az osztályozó értekezletet június l3-án tartottuk. Érdemes összehasonlítani az évi 4 elbírálás átlageredményeit.

Az első negyedévben    3,14.
            félévkor           3,27

            3/4 évkor         3,33

            év végén          3,45.

A magatartási átlag: 4,6. A kitűnő rendű tanulók száma 30, az elégteleneké 10. Az év munkájára visszatekintve ki kell emelnünk az irodalmi és táncszakkör kimagasló munkáját. Szabó Dezsőné és Vass Gizella fáradságot nem ismerő lelkesedése s a tanulók szívesen végzett munkája hozta ezt. Az úttörőcsapatban tovább erősödött az önkormányzat. Tavasszal iskolánkban is megalakult a pártszervezet.

Ebben az évben merült fel először a napközi otthon létesítésének gondolata is. Egyre több ugyanis azoknak a tanulóknak a száma, akiknek mindkét szülője dolgozik. otthoni tanulásuk nem nyugodt, kellő felügyelet hiányában.

A nyár ismét a pihenés mellett munkát is jelentett a tanulóknak is, a nevelőknek is. Sokan vettek részt a nyáron varrószakkörön az Úttörőházban, 20 tanuló az úttörőházi könyvtármozgalom munkáiban segédkezett. 5 alkalommal voltak tanulóink kalászgyűjtésen: 67 tanuló 250 kg gabonát gyűjtött. - 3 nevelő alsó tagozatos oktatókáderképző tanfolyamon vett részt, 5-en szakosító tanfolyamon, 1 nevelő pedig úttörő tanfolyamon. A szünet második felében sokat korrepetáltak a nevelők. Részben ennek az eredménye is volt, hogy a javítóvizsgákon a 7 elégtelen tanulóból 6 átment.

1953/54

Jött az új tanév, az 1952/53-as. Mint már az előbbiekben szóltam az új változásokról, bizony eléggé megváltozott a testület összetétele. S közben még két változás is történt. Herénybe Pongrácz Kálmánné helyébe Karáth Lászlóné jött Oladból, férje, Karáth László pedig Kámonba került. Ő vette át az úttörőcsapat vezetését Kovács Józseftől.

Ez évben 4 szakkör indult iskolánkban: irodalmi és elektromossági a VII. és VIII. osztályosok számára, háztartási és táncszakkör az V. és VI. osztályosok számára.

A tanév központi nagy feladata a politikai-erkölcsi nevelés. Ennek jegyében készült az úttörőcsapat munkaterve, s ezért volt az októberi nevelési értekezlet anyaga a hazafiasságra nevelés. Ezt a nevelési feladatot szolgálta a tanulók gyűjtőmunkája is. Sok és díszes kivitelű albumot készítettek a város, a megye, az ország építkezéseiről. Ez évben is még tartott a nagy felajánlások kora. Az egyes politikai ünnepekre a műsoros készülődés mellett meghatározott tizednyi átlagjavítással is készültek a tanulók.

A nevelői felajánlások sem szűntek meg. Ezek elsősorban a tanulók szorgalmának javítását igyekeztek szolgálni. Ezért született meg mindjárt év elején az a felajánlás, hogy minden nevelő a hét egy napján du. 3-tóI 5 óráig az iskola körzetében tartózkodik: korrepetál, családlátogatásokat végez, tanulópárokat ellenőriz stb.

Az úttörőmunkában a központi helyet a tantárgyi rajgyűlések foglalták el. Még mindig előírás volt a vasárnap délelőtti foglalkozás, s őrsi gyűléseken a sajtóolvasás. A rajok faliújságjain zömmel politikai cikkek voltak s a különböző felajánlások, versenyfelhívások, ill. azok értékelése. Minden rajnak volt saját kultúrgárdája is. Bizony az úttörőmunka azokban az években nagyon aktív pajtásokat kívánt. Kétségtelenül volt ezekben a feladatokban sok központilag irányított, erőltetett is, s mégis az önállóságra nevelésnek, az önértékelésre tanításnak s a nyilvánosság előtt való szereplésnek jobb iskolája volt, mint az átmeneti későbbi évek széthullóbb, lazább elgondolásai.

Október hónap végén minden felső tagozatos osztályban pályázatot hirdetett az úttörőcsapat a „Tartsuk meg a vándorzászlót!” mozgalom erősítésére. Vas megye ugyanis augusztus 20-án elnyerte a Minisztertanács vándorzászlaját beadási kötelezettségeinek jó teljesítéséért. Ehhez kapcsolódóan írtak a gyermekek pályázatot a következő címmel: Miért teljesítik szüleim beadási kötelezettségüket?

Teltek a munkás napok hetek, hónapok. A nevelők még mindig sokat küzdöttek a szemléltetési eszközök hiánya miatt. Szabad idejük igen nagy részét vette igénybe a szemléltetési eszközök házi készítése. Pálffy Antalné, Barsi Miklósné különösen sok táblázat, kép készítésével gyarapította az iskola még mindig gyér felszerelését.

A „Miénk az iskola” mozgalom az előző évi „Építsük, szépítsük iskolánkat!” mozgalom folytatása feladataival ez évben is bőven gondoskodott társadalmi munkáról a tanulóknak is, meg a tanároknak, szülőknek is. Különösen a tavasz beálltával sokasodtak az iskola és környéke rendezési, díszítési munkái.

A sok munkában hamarabb eljönni látszott az év vége. Az osztályozó értekezletet június l3-án tartottuk. Érdemes összehasonlítani az évi 4 elbírálás átlageredményeit.

Az első negyedévben 3,14. félévkor 3,27,

            3/4 évkor         3,33

            év végén         3,45.

A magatartási átlag: 4,6. A kitűnő rendű tanulók száma 30, az elégteleneké 10. Az év munkájára visszatekintve ki kell emelnünk az irodalmi és táncszakkör kimagasló munkáját. Szabó Dezsőné és Vass Gizella fáradságot nem ismerő lelkesedése s a tanulók szívesen végzett munkája hozta ezt. Az úttörőcsapatban tovább erősödött az önkormányzat. Tavasszal iskolánkban is megalakult a pártszervezet.

Ebben az évben merült fel először a napközi otthon létesítésének gondolata is. Egyre több ugyanis azoknak a tanulóknak a száma, akiknek mindkét szülője dolgozik. otthoni tanulásuk nem nyugodt, kellő felügyelet hiányában.

A nyár ismét a pihenés mellett munkát is jelentett a tanulóknak is, a nevelőknek is. Sokan vettek részt a nyáron varrószakkörön az Úttörőházban, 20 tanuló az úttörőházi könyvtármozgalom munkáiban segédkezett. 5 alkalommal voltak tanulóink kalászgyűjtésen: 67 tanuló 250 kg gabonát gyűjtött. - 3 nevelő alsó tagozatos oktatókáderképző tanfolyamon vett részt, 5-en szakosító tanfolyamon, 1 nevelő pedig úttörő tanfolyamon. A szünet második felében sokat korrepetáltak a nevelők. Részben ennek az eredménye is volt, hogy a javítóvizsgákon a 7 elégtelen tanulóból 6 átment.

Az 1953/54. tanévet ismét több új nevelővel kezdtük.

Iskolánkhoz került Illés Károly matematika-fizika szakos gyakorló tanárjelölt. Éberhardt Hilda tanitónő, Major Miklósné tanítónő és Pongrácz Istvánné magyar-orosz szakos tanár. /Korábban, leánykorában már tanított iskolánkban/. Öhm Lászlónét is iskolánkhoz helyezték, de tanítani nem tanított, mindössze 20 napig tartozott állományilag az iskolánkhoz. - Két nevelő pedig elment az iskolából: Jánosi Istvánné a Tolbuhin úti iskolába, Fodor Henrikné pedig a Hámán Kató úti iskolába. - Október elején még egy nevelőváltozás történt: l5-én iskolánkhoz került Morvai Lajos tanító, aki a felső tagozatban kapott beosztást, számtant és kémiát tanított.

Még egy kedves változás történt: Ürmössy Margit a nyár folyamán férjhez ment dr. Hartmann Gyulához.

17 nevelő kezdte meg a tanévet. Az úttör6csapat vezetője ez évben is Karáth László volt. 3 szakkörben tevékenykedhettek tanulóink. A fizika szakkört Illés Károly vezette. A Micsurin-szakkör Pálffy Antalné vezetésével munkálkodott, a modellezők munkáját ugyancsak Illés Károly irányította.

3 nevelői módszertani munkaközösség is alakult az iskolában alsó tagozatos, magyar és osztályfőnöki munkaközösség. - Ebben a tanévben a tanulók túlterhelése elleni küzdelem, az alsó és felső tagozat osztályzásában meglévő nagy különbség megszüntetése s a szülők újra megnyerése adta a legnagyobb feladatot. Az előző évek hittanbeíratásai miatt a szülők körében nagy közömbösség volt tapasztalható. A Szülők Iskolája előadásainak látogatottságán is felmérhető volt ez. A korábbi évek 250-280 nem ritkán 300 hallgatója helyett most 100-120 volt a legtöbb. Bizony nem kis munkát jelentett a szülők visszaszerzése.

Április l4-én Járai Antalné /Balogh Eleonóra/ anyasági szabadságra ment, óráit a nevelők látták el.

A május végi nevelési értekezleten a didaktikai fogalmak tisztázása, a főbb didaktikai feladatok megbeszélése volt az anyag. Részletesen foglalkoztunk a tematikus óratervezéssel, az órára való felkészüléssel.

A tanév végi osztályozó értekezlet június 19-én volt. A határozottabb követelmények és a szülői közömbösség jelentkezése az előző évinél valamivel gyengébb átlageredményeket hoztak. Negyedévkor          3,04, félévkor 3,10

 3/4 évben       3,11

év végén         3,26.

A kitűnő rendű tanulók száma 31. az elégteleneké 37. A statisztikai adatoknak az előző évivel való összehasonlítása erőteljesebben hozta előtérbe a szülői felelősség kérdését is.

A június végi tanévzáró értekezleten a következő határozatok születtek. A jövő évben minden tárgynak tantárgyfelelőse lesz. Gyakrabban tartunk bemutató tanításokat, végzünk óralátogatásokat. Kiterjesztjük, és jobban ellenőrizzük az úttörők olvasómozgalmát. A „Miénk az iskola” mozgalmat továbbszélesítjük, bár ez évben a végzett társadalmi munka értéke igen nagy volt: 14 638,80 Ft. - Az úttörők kultúrmunkájának összehangolására igazgató ismertette elgondolását. 3 hónaponként más-más 4-5 nevelő feladata lesz a kultúrmunka, s ez idő alatt egy nívósabb műsorral lépnek fel.

            Ismét véget ért egy sok munkával, sok küszködéssel teli tanév. S jött az új: az 1954/55.

1954/55

Az úttörők nyári munkái megint csak a kalász- és mákgubógyűjtés, a burgonyabogár-keresés voltak. Természetesen mindezek nevelői irányítással. A kultúrmunka sem szünetelt nyáron sem: úttörők járták a házakat, mezőket, s köszöntötték az aratóbrigádokat. No, meg a korrepetálás is ugyanúgy folyt, mint minden előző nyáron.

Nevelőváltozás ebben az évben is volt. Hende Marcellné elkerült az iskolától a Dózsa utcai ált. iskolába. Új nevelők pedig: Martin Kornélia Toronyból, Domonkos Jánosné Jákról, Kutasy Lászlóné, / Koltai Márta/ Náraiból. Martin Kornélia és Kutasyné az alsó tagozatba nyertek beosztást, Domonkos Jánosné magyar szakos, Horkay Ilona gyakorlóéves földrajz-ének szakos a felső tagozatban tanítottak.

Az első negyedévi ellenőrző értekezleten sokat foglalkoztunk az osztályozás egy szintre hozásával. Az elmúlt éviekhez viszonyítottan volt valami közeledés a középérdemjegyekben, de még fellelhető volt 4,1 és 2,5-es átlag. - Ugyanakkor igen nagy fejlődés mutatkozik a szemléltető oktatásban és az órák ütemezésében. Ez az értekezlet foglalkozott az úttörőmozgalomban meginduló romantikusabb elgondolás kezdeti tapasztalataival. Különösen a fiúknál jelentkezik a csak labdarúgással, röplabda játékkal foglalkozni akarás.

Az év elején megindul a napközi otthon /37 tanulóval/ vezetője Járai Antalné lett. Kezdeti feladatuk két jelszó köré csoportosult:”Tiszta külalak” ,”Ésszerű tanulás”. A tanulók szívesen vannak a napköziben.

A nevelői munka középpontjába az egységes nevelési eljárások alkalmazását tettük. Ennek érdekében voltak az un. „nyílt órák”, az alsó- és felső tagozatos közös óralátogatások, a számtan és helyesírás felmérések.

Ez évben 6 szakkör segítette a jobb oktatómunkát. Az irodalmi szakkört Szabó Dezsőné vezette. Élénk kapcsolatot teremtettek az öcsödi általános iskolával. A fizika és repülőmodellező szakkör vezetője Illés Károly volt. A számtan szakkörösök Morvai Lajos vezetésével munkálkodtak, a biológiai szakkör tevékenységét Pálffy Antalné segítette, a bábosok pedig Karáth László szakkörvezető tervei szerint dolgoztak.

A szülők körében végzett felvilágosító munka az előző évek visszaesése után ismét emelkedést mutatott. De mindez hány délutánjába, hány estéjébe került a nevelőknek! Viszont ennek az eredménye is volt, hogy február 22-én a Szülői Munkaközösség színjátszói igen nagy sikerrel mutatták be Gárdonyi A bor c. színművét. Este, egész napi munka után folytak a próbák, sokszor bizony az éjszakába nyúlóan. De a lelkesedés felejtette a fáradtságot. A nagy, őszinte siker meg további munkára buzdított.

Ugyancsak februárban nagy munka folyt az úttörőcsapatban, amelynek vezetője ebben az évben is Karáth László volt. hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára hálazászlót készítettek a pajtások, s a minden pajtás kezemunkáját tükröző szép zászlót elküldtük az Úttörők Első Országos Találkozójára Budapestre.

A márciusi nevelési értekezleten az úttörőmunka értékelése volt a napirendi pont. Meg a DISZ Központi Vezetősége határozatainak megvitatása. Szoba került az őrsi gyűlések új formája nyomán előforduló elhajlás, a túlzott játékosság. Ekkor a tanulók mindennap vörös nyakkendőben jöttek iskolába. Mivel egyre gyakrabban fordult elő, hogy anélkül is jöttek tanulók, felmerült, nem lenne-e helyesebb, hogy csak az viselje, aki méltó is annak viselésére. /Később aztán az az álláspont alakult ki, hogy a vörös nyakkend6t csak ünnepélyes alkalmakkor viselik a pajtások./

Április 4-én Vass Gizella kartársnőnk magas kitüntetésben részesült; a Szocialista Munkáért érdemérmet kapta. Őszintén örültünk szerényen, csendben dolgozó, nagyon lelkiismeretes kartársnőnk kitüntetésének.

Április végén Pongrácz Istvánné anyasági szabadságra ment Sájerli Lajos és Jánosi Istvánné látták el, úgy jártak ki a városból.

Május 22-én nagyon szép tornaünnepélyen mutatták be a tanulók tudásukat, ügyességüket.

Szépen szerepelt közben az énekkar is. Az énekkar ekkor még csak leányokból állt. Ebben az évben az utolsó tanítási nap a VIII. osztályosoknak június 4-e, az I-VII. osztályosoknak pedig június 11-e volt. A VIII. osztályosoknak ekkor még írásbeli és szóbeli vizsgát kellett tenniük magyar nyelvből és számtanból. Komoly erőpróba volt ez a tanulóknak, de nagy munkát jelentett a nevelőknek is. A magyar szóbeli vizsgát május 3l-én, a számtant június 2-án tartottuk. Az összefoglalók június 6-7 és 8-án voltak. Utána pedig a magyar és számtan szóbeli vizsgák egy teljes hétig: június 13-tóI 17-ig.

Álljon itt ebből az évből néhány adat az év végi ellenőrző értekezlet statisztikájából. Az iskola tanulóinak létszáma 393. A tanulmányi átlag: 3,3. /Az alsóban 3,54, a felsőben 3,13/. A kitünők száma 28, az elégteleneké 24. A magatartási átlag 4,47. !Az alsóban 4,6 a felsőben 4,3/. Ebben az évben szépen gyarapodott az iskola fizikai és biológiai szertára, Illés Károly maga is sok fizikai szemléltetési eszközt készített. A tanulói könyvtár számára beszereztük a kötelező és ajánlott olvasmányok nagy részét. - Szólnunk kell még az év végi kiállításon bemutatott grafikonokról, amelyek az iskola 10 éves fejlődését érzékeltették. Bizony nagy utat tettünk meg 1945 óta Mennyi nevelői és szülői áldozatvállalás, éjszakákba nyúló munka van a grafikonok önmagukban hideg számadatai mögött. Csak aki volt, végigküzdötte ezeket az éveket, tudja igazán, hogy minden kis eredményért hogy meg kellett dolgoznunk. Mennyi hősi szép igyekvés lelkesített bennünket. S ezekről csak az egyforma, szürke gépbetűk szólnak...