1954/55

Az úttörők nyári munkái megint csak a kalász- és mákgubógyűjtés, a burgonyabogár-keresés voltak. Természetesen mindezek nevelői irányítással. A kultúrmunka sem szünetelt nyáron sem: úttörők járták a házakat, mezőket, s köszöntötték az aratóbrigádokat. No, meg a korrepetálás is ugyanúgy folyt, mint minden előző nyáron.

Nevelőváltozás ebben az évben is volt. Hende Marcellné elkerült az iskolától a Dózsa utcai ált. iskolába. Új nevelők pedig: Martin Kornélia Toronyból, Domonkos Jánosné Jákról, Kutasy Lászlóné, / Koltai Márta/ Náraiból. Martin Kornélia és Kutasyné az alsó tagozatba nyertek beosztást, Domonkos Jánosné magyar szakos, Horkay Ilona gyakorlóéves földrajz-ének szakos a felső tagozatban tanítottak.

Az első negyedévi ellenőrző értekezleten sokat foglalkoztunk az osztályozás egy szintre hozásával. Az elmúlt éviekhez viszonyítottan volt valami közeledés a középérdemjegyekben, de még fellelhető volt 4,1 és 2,5-es átlag. - Ugyanakkor igen nagy fejlődés mutatkozik a szemléltető oktatásban és az órák ütemezésében. Ez az értekezlet foglalkozott az úttörőmozgalomban meginduló romantikusabb elgondolás kezdeti tapasztalataival. Különösen a fiúknál jelentkezik a csak labdarúgással, röplabda játékkal foglalkozni akarás.

Az év elején megindul a napközi otthon /37 tanulóval/ vezetője Járai Antalné lett. Kezdeti feladatuk két jelszó köré csoportosult:”Tiszta külalak” ,”Ésszerű tanulás”. A tanulók szívesen vannak a napköziben.

A nevelői munka középpontjába az egységes nevelési eljárások alkalmazását tettük. Ennek érdekében voltak az un. „nyílt órák”, az alsó- és felső tagozatos közös óralátogatások, a számtan és helyesírás felmérések.

Ez évben 6 szakkör segítette a jobb oktatómunkát. Az irodalmi szakkört Szabó Dezsőné vezette. Élénk kapcsolatot teremtettek az öcsödi általános iskolával. A fizika és repülőmodellező szakkör vezetője Illés Károly volt. A számtan szakkörösök Morvai Lajos vezetésével munkálkodtak, a biológiai szakkör tevékenységét Pálffy Antalné segítette, a bábosok pedig Karáth László szakkörvezető tervei szerint dolgoztak.

A szülők körében végzett felvilágosító munka az előző évek visszaesése után ismét emelkedést mutatott. De mindez hány délutánjába, hány estéjébe került a nevelőknek! Viszont ennek az eredménye is volt, hogy február 22-én a Szülői Munkaközösség színjátszói igen nagy sikerrel mutatták be Gárdonyi A bor c. színművét. Este, egész napi munka után folytak a próbák, sokszor bizony az éjszakába nyúlóan. De a lelkesedés felejtette a fáradtságot. A nagy, őszinte siker meg további munkára buzdított.

Ugyancsak februárban nagy munka folyt az úttörőcsapatban, amelynek vezetője ebben az évben is Karáth László volt. hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára hálazászlót készítettek a pajtások, s a minden pajtás kezemunkáját tükröző szép zászlót elküldtük az Úttörők Első Országos Találkozójára Budapestre.

A márciusi nevelési értekezleten az úttörőmunka értékelése volt a napirendi pont. Meg a DISZ Központi Vezetősége határozatainak megvitatása. Szoba került az őrsi gyűlések új formája nyomán előforduló elhajlás, a túlzott játékosság. Ekkor a tanulók mindennap vörös nyakkendőben jöttek iskolába. Mivel egyre gyakrabban fordult elő, hogy anélkül is jöttek tanulók, felmerült, nem lenne-e helyesebb, hogy csak az viselje, aki méltó is annak viselésére. /Később aztán az az álláspont alakult ki, hogy a vörös nyakkend6t csak ünnepélyes alkalmakkor viselik a pajtások./

Április 4-én Vass Gizella kartársnőnk magas kitüntetésben részesült; a Szocialista Munkáért érdemérmet kapta. Őszintén örültünk szerényen, csendben dolgozó, nagyon lelkiismeretes kartársnőnk kitüntetésének.

Április végén Pongrácz Istvánné anyasági szabadságra ment Sájerli Lajos és Jánosi Istvánné látták el, úgy jártak ki a városból.

Május 22-én nagyon szép tornaünnepélyen mutatták be a tanulók tudásukat, ügyességüket.

Szépen szerepelt közben az énekkar is. Az énekkar ekkor még csak leányokból állt. Ebben az évben az utolsó tanítási nap a VIII. osztályosoknak június 4-e, az I-VII. osztályosoknak pedig június 11-e volt. A VIII. osztályosoknak ekkor még írásbeli és szóbeli vizsgát kellett tenniük magyar nyelvből és számtanból. Komoly erőpróba volt ez a tanulóknak, de nagy munkát jelentett a nevelőknek is. A magyar szóbeli vizsgát május 3l-én, a számtant június 2-án tartottuk. Az összefoglalók június 6-7 és 8-án voltak. Utána pedig a magyar és számtan szóbeli vizsgák egy teljes hétig: június 13-tóI 17-ig.

Álljon itt ebből az évből néhány adat az év végi ellenőrző értekezlet statisztikájából. Az iskola tanulóinak létszáma 393. A tanulmányi átlag: 3,3. /Az alsóban 3,54, a felsőben 3,13/. A kitünők száma 28, az elégteleneké 24. A magatartási átlag 4,47. !Az alsóban 4,6 a felsőben 4,3/. Ebben az évben szépen gyarapodott az iskola fizikai és biológiai szertára, Illés Károly maga is sok fizikai szemléltetési eszközt készített. A tanulói könyvtár számára beszereztük a kötelező és ajánlott olvasmányok nagy részét. - Szólnunk kell még az év végi kiállításon bemutatott grafikonokról, amelyek az iskola 10 éves fejlődését érzékeltették. Bizony nagy utat tettünk meg 1945 óta Mennyi nevelői és szülői áldozatvállalás, éjszakákba nyúló munka van a grafikonok önmagukban hideg számadatai mögött. Csak aki volt, végigküzdötte ezeket az éveket, tudja igazán, hogy minden kis eredményért hogy meg kellett dolgoznunk. Mennyi hősi szép igyekvés lelkesített bennünket. S ezekről csak az egyforma, szürke gépbetűk szólnak...