Augusztus végén a szovjet katonák átadták az iskolát. Nevelők, szü1ők, gyermekek, mind összefogtak, munkához láttak, hogy szeptemberben a régi termekben kezdődhessék az iskolai munka. A község asztalosai a padokat, ajtókat javították, Ehmann Sándor lakatos zárakat, kulcsokat készített, Somogyi Géza, Kummer Miklós és Abért István az üvegezést végezték. Egyelőre arra törekedtek, hogy legalább egysorosan mindenütt legyen ablaküveg. Az iskola szétszóródott bútorzatából a községben 2 asztalt, 2 dobogót és 3 táblát sikerült megtalálni. Az üres szekrényekbe ideiglenes polcok kerültek. Somogyi Géza vállalkozott a táblák befestésére, azonkívül összeállította, újra vasalta a termek közti spanyolfalat. A takarógyárban dolgozó szülők vállalták a kályhák ajtajának javítását, pótolták a kályhák hiányzó tetejét, Simon Ferenc és Szabó József kályhacsöveket készítettek, Krutzler Kálmán festő pedig a tantermeket meszelte ki. A takarítás nagy munkáját a tanítónők és a szülők végezték: ablakokat tisztítottak, ajtókat mostak, padlót suro1tak stb. Így, a község lakóinak tiszteletre méltó összefogása eredményeképpen szeptemberben, ha hiányos felszereléssel is, de újra az iskolában, nyugodt körülmények között kezdődhetett meg a tanítás. A szü1ők segítsége ezután sem szűnt meg: ők adták a takarításhoz szükséges eszközöket, szereket, a fehér és színes krétákat ugyancsak szülők szerezték be.
A háborús károk nagy összeget tettek ki. Az épületkár, lépcsőfeljárók, ajtók,ablakok kára az 1945-i érték szerint 100 000 P. A berendezés háborús kárainak összege 487 900 P.
Az 1945/46. tanév elején érkezett iskolánkhoz Bárdfalváról Márton István tanító. Dr. Gábos Zoltánné pedig időközben betegszabadságra ment.
Az osztálybeosztás és az osztályok létszáma a következő volt:
I -II. osztály: 29-34 tanuló /Vass Gizella/
III -IV. osztály: 31-35 tanuló /Szabó Dezsőné/
V -VI. osztály : 21-15 tanuló /Horváth Boldizsárné/
VII -VILI. oszt.: 7-7 tanuló /Márton István/
Összesen tehát 178 tanuló iratkozott be. Mivel kevés pad volt, valamennyi tanulót nem lehetett egyszerre elhelyezni, ezért az I-II. osztályosok délelőtt-délután váltakozva jártak.
Az első szülői értekezlet szeptember 30-án volt. A nevelők megköszönték a szülők lelkes munkáját az iskola rendbe hozásáért, s további támogatást kértek, főként a tüzelőanyag beszerzésénél. Minden szülő hozzájárult valamivel: fával, szénnel, pénzzel, fuvarral. Hadd álljon itt a szülők iskolát segítő akarásának számbeli igazolása. Felajánlottak 27,5 q fát,
14 q szenet és 24 ezer pengőt a téli fűtéshez. /Az akkori árak szerint 1 öl fa 40 q toronyi szén árával volt egyenlő./
Fűtés egy tanteremben volt, a tanulócsoportok a fűtési időben felváltva jártak. Hogy nagy lemaradás ne legyen a nevelők gyakran felkeresték a tanulókat otthonukban is, s irányították munkájukat. A gyengébbekkel még külön is foglalkoztak lakásukon egyénenként,
vagy egy-egy tanulónál összegyűjtve őket, csoportosan.
Ha az írás meg nem őrzi. ki emlékszik ezekre a "hősi időkre", amikor a nevelők a szó szoros értelmében reggeltől estig tanítottak, s milyen lelkesen, zokszó nélkül.
Ebben az időben az iskola továbbfejlesztése céljából a nevelők szerették volna megszerezni az üres Saághy-kastélyt. Ez a törekvésük azonban nem sikerült, a kastélyhoz tartozó hatalmas park ritka növényei és fái miatt az épületet is az Erdőgazdaság kapta meg.
1945. december l7-tól 1946. január 7-ig a nevelők átképző tanfolyamokon vettek részt. Mindez már előkészület volt az általános iskola megszervezéséhez. December 30-án meg is érkezett a Tanfelügyelőség irata, hogy a következő, 1946/47. tanévtől meg akarja szervezni iskolánkban is az ált. iskola V. osztályát. Kámon és Herény örömmel vette az iskolafejlesztés tervét, beleegyezett.
Januárban a felső tagozat tanulói letették az előző tanév végén elmaradt vizsgáikat, s így felsőbb osztályba léphettek.
/Magyarázatul idekívánkozik egy, az előző tanév végén érkezett rendelet, amely csak azon osztályoknak teszi lehetővé a vizsgát, amelyek 3 hónapon keresztül rendszeres oktatásban részesültek.
A háborús események utáni tanításban nálunk ezt a felső tagozat részére biztosítani nem tudtuk, így most, a januárban letett vizsgák után kaptak az elmúlt tanévről bizonyítványt./
1946. január 8-án új kartárs érkezett iskolánkhoz. A hadifogságból hazatért, előzőleg Muraszombaton működő Horváth Boldizsár. Hamarosan újabb nevelőváltozások történtek. Január 26-án a betegszabadságon lévő dr. Gábos Zoltánnét Szentesre, 30-án pedig Márton Istvánt a szőllősi iskolához helyezték. De Horváth Boldizsár sem sokáig működött nálunk: február 28-án a Faludi Ferenc Gimnáziumba nyert beosztást.
Március elejétől kezdve 2 tantermet fűtöttünk, mert már kevesebb tüzelő kellett, így naponként minden tanulócsoport jött, délelőtt ill. délután.
Mivel Horváth Boldizsár áthelyezése után csak 3 tanerő maradt, az V-VIII osztályokat összevontuk, Horváth Boldizsárné tanította őket. A felső tagozat vizsgája május 11-én volt,
utána Horváth Boldizsárné betegszabadságra ment. Az alsó tagozat utolsó tanítási napja június 15-e volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése