2012. május 15., kedd

1965/66


Az 1965/66. tanévben 3 új nevelő jött iskolánkhoz.
Novák Piroska Győrvárról, dr. Sütő Miklósné Vasvárról és Vlasits Róbertné Balogunyomból. Az első félévben Horváth Mária, a másodikban Francsics Mária gyakorlós tanított az alsó tagozatban. Az anyasági szabadságon lévő Angler Miklósnét november 18-tól március 6-ig dr. Ruzsonyi Zoltánné helyettesítette. A nevelők száma ez évben teljes volt, a szakos ellátottság 66,4 %-os.
Az árvíz okozta zavar, pusztítás ezt az évet is nehezítette még. Szeptember l-én 8 teremben kezdhettük meg a munkát, a többiben fokozatosan. Októbertől már minden tanteremben tanítás folyt. Sajnos, a kisiskola rosszabb lett, mint volt.
A gyakorlati foglalkozás tantermében a munkát a KÖJÁL 1967. szeptemberig engedélyezte csak. Mi az építésből, a javítgatásból soha nem fogytunk ki. Most, hogy lehetővé vált a szomszédos telken a sportpálya építése. megint csak megindult a munka.
Mindig, minden évben volt mit építenünk, javítanunk. S emellett még a kerület társadalmi munkáiból is derekasan kivettük részünket. Ez év őszén is több ezer csemetét ültettünk el a Vízművek és a Kertész TSZ, területein.
Hét szakkör működött az iskolában. Ezermester, rádiós /Endrődy Attila/, kertész /Morvai Lajos/. sport /Unger József/, túravezető /Karáth László/, népművészeti /dr. Sütő Miklósné/. egészségőr /Vlasits Róbertné/.
Kiemelkedő eseménye nem volt ennek a tanévnek, csak a mindig küszködés, az új módszerek szüntelen keresése, a jobb eredményekre törekvés lelkes izgalma.
Így zártuk az évet, amely egyúttal búcsú volt két kedves kartársunktól. Réffy Antal és Morvai Lajos utolsó évüket tanították, s most nyugalomba vonultak. Réffy Tóni bácsi 1949 óta tanított iskolánkban, ő volt az igazgatóhe1yettes.
Morvai Lajos bácsi 1953-ban jött hozzánk, számtant, kémiát tanított. Mindketten fáradhatatlan nevelők voltak. Együtt diákoskodtak, s most együtt veszik a vándorbotot az új élethez. Az iskola elképzelhetetlen volt nélkülük, de ők sem élhettek az iskola nélkül. Emberség volt a mércéjük. Pontosságban, helytállásban senki sem tudta megelőzni őket. Elsőnek érkeztek, s utolsónak hagyták el munkahelyüket. Mindig találtak munkát, s végezték azt kéretlenül, csendben, a lehető legjobban. Szeretettel emlékezünk rájuk mindig, s kérjük, hogy hosszú pedagógus munkájuk tapasztalataival ezúton is segítsenek bennünket. Ne szakadjanak el az iskolától. Kísérje pihenő éveiket sok öröm, jó egészség, tisztelet.
Réffy Antal helyét az igazgatóhelyettességben Horváth Béláné foglalta el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése