1959/60

El is röppent a nyár gyorsan. Az új tanévben egy új nevelő érkezett az alsó tagozatba: dr. Horváth Ferencné.

Amíg tavasszal anyasági szabadságon volt Halmos Ferenc nyugdíjas kartárs helyettesítette. Békefi Antalné is áthelyezést kapott iskolánkhoz, de hamarosan el is helyezték, úgy hogy

csak papíron volt rövid ideig iskolánk nevelője. Takács Lajos elment iskolánktól a Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájába kérte magát. Egész évben 1 nevelőhiánnyal dolgoztunk. a testnevelés és kémia órákat teljes egészében. a számtan órákat pedig részben nem szakos kartársak látták el.

Ennek az évnek a főfeladata a nevelői egység erősítése volt. Az ideológiai egység erősítését szolgálták a szervezett továbbképzések /7 nevelő vett részt ezeken/. a nevelési, pedagógiai egységet pedig az évi 8 nevelési értekezlet, amelyeknek a sok közül 2 igen fontos anyaga volt: A tanulók készségfejlesztésének lehetőségei és A családi nevelés és az iskola. Ez az év felszabadulásunk 15. évfordulójának jubileumi esztendeje volt, s ezért a nevelők és az úttörőcsapat szinte év elejétől készültek már a nagy évforduló tartalmában és külsőségeiben is méltó megünneplésére.

A munkás és paraszt származású tanulók segítése ismét kiemelt feladat volt, s ehhez jött még a felnőttek. a szülők nevelésének kötelessége.

A napköziotthonos nevelők munkájának könnyítésére, megbecsülésére jött a rendelet az óraszámcsökkentésről és a vezetői pótdíjról.

Az úttörőcsapat vezetője Illés Károly volt. 110 kisdobos és 193 úttörő volt iskolánkban, lelkesen dolgoztak egész évben. Munkájukat segítette a pártoló tagság is, melynek toborzása év elején indult meg. A pajtások őszi társadalmi munkája a hulladékgyűjtés volt, tavasszal pedig a faültetés és az iskola környékének csinosítása. Dicséretes munkát végeztek tanulóink. Az egyes tárgyak iránt különösebben érdeklődők ez évben is különböző szakkörökben dolgoztak. Az önképzőkört Szabó Dezsőné vezette. az ifjú méhészek Karáth László vezetésével tevékenykedtek. Táncra, népi játékokra Vadnay Ilona tanította a legfürgébbeket. A kézimunka szakkört Pongrácz Istvánné, a háztartásit Pálffy Antalné vezette. A zenészek lelkesítője a társas muzsika szakkörben Kulcsár Sándor volt, a rádiósoké pedig Illés Károly.

Így indult hát a munka. Nagy lelkesedéssel, de az elmúlt éviekhez hasonló tárgyi, anyagi nehézségekkel. A 14 tanulócsoportnak 13 tanterme volt, ebből is 5 szükségtanterem. Nincs még mindig szertárhelyiség, úttörőszoba, napközis terem, folyosó. Dobogó is csak 4 tanteremben. Az épület elhanyagolt, különösen a kisiskola, a mellékhelyiségek szinte siralmasak. A hűvösebb idő jöttével megkezdődtek a fűtési gondok is. A rossz szénnel kétszeres munkát jelent a tantermek fűtése, s mégis hidegek. A gondnokság bürokratikus intézési módja nehezíti a jobb tüzelőanyag beszerzését. – Volt hát gond bőven! Tárgyi feltételeink messze elmaradtak a benti iskolák ellátottsága mögött.

            Az első félévet a következő eredménnyel zártuk:

444 tanuló közül 5 lett kitűnő, elégtelen sajnos sok: 43. A tanulmányi átlag 3,12 volt /az alsó tagozaté 3,35, a felsőé 2,95/. A magatartási átlag 4,54 volt.

A 3/4 évi értekezleten sajnos megint sok tanuló munkáját kellett kifogásolnunk. 108 tanuló kapott rovót, intőt illetve figyelmeztetőt. Év végére sokan javítottak. 3,39 lett a tanulmányi átlag /az alsóban 3,61, a felsőben 3,22/. A kitűnők száma félévtől szépen emelkedett, 22 volt, az elégteleneké viszont örvendetesen csökkent, 12-re.

Az év rendezvényei, eseményei közül meg kell említenünk a felszabadulás 15. évfordulójára rendezett nagyon szép, színvonalas ünnepséget, a felszabadulási szavalóversenyt, amelyen különösen a 7.b osztály tanulói tűntek ki kulturált, szépen átélt versmondásukkal.

Az úttörők nyomolvasó munkáját, amellyel szinte élővé tették a nemzet szabadságáért vállalt hősi tetteket, egy szép gondolat elindulását:

az úttörőcsapat elhatározta, hogy minden évben május végén, a csapat névadójának, Gothard Jenő csillagásznak halála évfordulóján megkoszorúzza a herényi temetőben lévő sírt, s ezen a napon tartjuk az úttörőavatást illetve a csapat-zászló ünnepét.

Június 27-én volt az évzáró értekezlet. Ezen a szakkörök számot adtak egész évi munkájukról, s kiállítást is rendeztek. A rádiósok többcsöves adóvevő készülékeket szereltek a maguk gyűjtötte anyagokból. A társas muzsika szakkörösök furulyákat, mandolint szereztek be. A méhészek kaptárakat készítettek, a kézimunkások népi hímzésű terítőket készítettek. A vöröskeresztesek éber őrei voltak nemcsak az iskola, de az egész körzet tisztaságának. .A táncosok a városi úttörő seregszemlén ismét kimagasló eredményt értek el. Fiú kézilabdásaink a városi versenyen a 2., a megyei versenyen a 4. helyet szerezték meg.

Sok-sok kis eredményről lehetne még számot adni, amelyek mögött azonban nagy-nagy nevelői lelkesedés, a nehézséget is vállalni tudás van. Mert nevelőink ez évben is minden tőlük telhetőt megtettek. Jól esett hát az elkövetkezett nagy nyári vakáció. Igaz, hogy csak részben volt pihenés, hiszen a napközis szolgálatok, a sűrű irodai ügyelet, az úttörőtúrák és a továbbképzési tanfolyamok sokat elvettek a meleg nyári napokból. Az augusztus meg úgy elröppen mindig. Most is.