1964/65 Árvíz

A következő, az 1964/65. tanév munkáját, feladatait a tavaszra eső nagy ünnep, felszabadulásunk 20. évfordulója méltó megünneplése határozta meg. Alkalmat adott a szocialista hazafiság elmélyítésére. Már év elején megindult a gyűjtőmunka, a levelezés, a tablók készítése. Úttörőink, mint annyiszor, most is kitettek magukért. Különösen említést érdemelnek azok a tablók, amelyek Kámon 20 éves fejlődését s a jövő terveit mutatják be.

Ebben az évben egy új nevelő jött iskolánkhoz: Karáth Lászlóné átjött Herényből, s helyette Angler Miklósné került a tagiskolába. Az anyasági szabadságon lévő Vártok Jenőnét január 23-ig Kővári Istvánné helyettesítette. Kummer Zoltánnét pedig november 16-tól december 10-ig Gerendai Józsefné. Az első félévben Hajós Ágnes. a másodikban Vörös Julianna gyakorlós tanított nálunk.

6 szakkör működött: kertész, barkácsoló. egészségőr, tornász, könyvbarát és könyvkötő. /Ez utóbbit Tóth Endre nyugdíjas vezette le.

A tanév fő feladatát a munkaterv és a nevelési értekezletek anyaga is mutatja. Megtanítani a tanulókat tanulni!

Fokozottan felhasználni a rádió és tévé nyújtotta lehetőségeket, tehát az ismeretszerzés iskolán kívüli lehetőségeit. Két nevelési értekezletünk témája „Az oktatási és nevelési követelmények egysége a pedagógiai gyakorlatban” /Tanterv, .Nevelési terv alapján/ és

„Nevelőtestületi egység, közösségi nevelés” volt. Megállapodtunk a családlátogatási feljegyzések egységes vezetésében. Feltüntetjük a látogatás idejét. célját, tapasztalatainkat pedig közöljük az osztályban tani tó kartársakkal is, ha a tanuló érdekében arra szükség van.

4 szülői értekezletet és 3 Szülők Iskolája előadást tartottunk. A szülői értekezletek témája: házirend, tanulási idő. A tanulók ellenőrzése. - A tanulók magatartásának. szorgalmának, tanulmányi előmenetelének értékelése. - Jutalmazás, büntetés. - Szeressük okosan gyermekünket! - A Szülők Iskoláján pedig: A testi nevelés feladatai. - Az igazság szeretetére és az igazmondásra nevelés. - A munkára nevelés a jellemnevelés szolgálatában. ¬

Az úttörőcsapat munkájának középpontjában a felszabadulás 20. évfordulójának méltó megünneplése állt. Ennek jegyében folytak a különböző versenyek, a szervezett társadalmi munkák. Egész évben szorgalmasan leveleztek a pajtások, nemcsak magyar, hanem szovjet, cseh és román tanulókkal is. Kulturális és sporteredményeik az idén sem maradtak a tavalyi alatt. Mindjárt a tanév elején megszereztük a természetjáró túra vándorserlegét. Az úttörő olimpián Bánovits Éva kiemelkedő te1jesitményt mutatott.

A hulladékgyűjtésben normát állítottunk fel /tanulónként 10 kg vas, 2 kg rongy, 2 kg papír/, s ezt messze tu1szarnyalta a tanu1ók versenykedve. Szólnunk kell a nyári gyümölcs- és burgonyaszedésről is, ahol megmutatkozott a tanulók munkaszeretete.

A városi kulturális szemlén Németh Margit lett versmondásban a megyei legjobb, énekkarunk pedig aranyérmes lett. Vöröskereszteseink megint elsők lettek a városi versenyen. Az orosz nyelvi versenyen Varga Katalin szerezte meg a városi e1ső helyet, Horváth Sándor pedig a 4. lett. Molnár Árpád az énekversenyen lett második. Ezek mögött az eredmények mögött a tanu1ói tehetségen és akaráson túl sok-sok nevelői fáradozás, rendszeres foglalkozás áll.

Nevelői igyekezetben, a jobb eredményekre törekvésekben soha sem volt hiány testületünkben. Pedig anyagi lehetőségeink, tárgyi adottságaink messze alatta maradtak a városi iskolák hasonló lehetőségeinek. S mindezekhez a mostoha körü1ményekhez jött ebben az évben a szomorú em1ékű tavaszi árvíz. Április 22-én jött a víz, hirtelen, váratlan, szinte észrevétlen. A nagy tízpercben még semmi sem látszott, s délben sokan már csak kerülő úton jutottak haza az utcán hömpölygő áradat miatt. Másnap még szörnyűbb kép fogadta a mentésre érkezett katonákat. Az iskola csak csónakkal volt megközelíthető.

Az új tantermekben, tanáriban, igazgatói irodában magasan állt a víz. Teljesen tönkrementek a padok, a vakolat, megrongálódtak a falak, a kályhák megrepedtek és lesüllyedtek, s úszott a szennyes árban sok-sok hivatalos papír, bizonyítványok, anyakönyvek.

Tönkrement anyakönyv

Az elázott iratokat pótolták

Óriási kárt okozott a víz. A helyreállítási munka értéke több mint 400 ezer Ft volt. Egy hétig közelébe sem mehettünk az iskolának az utcákon hömpölygő víz miatt.
Képek az árvízről, Kaczmarsky Béla képei
Mikor meg elvonult a pusztító áradat, ott maradtak a nedves, megrepedezett falak, a szennyes sár borította pad1ók, az árvíz ezer fertőzési veszélyt rejtő sok hordaléka. Nem taníthattunk az iskolában. Délután tanítottunk a Petőfi utcai iskolában. Több autóbusz vitte s hozta a tanulókat. A napközisek a Hámán Kató utcai iskola konyhájáról étkeztek. Nehéz meghatódottság nélkül írni a város iskoláinak segítségéről. Ezúton őrizze a papír köszönetünket a Petőfi utcai iskolának, amiért azonnal felajánlották, hogy tantermeikben taníthatunk. De köszönet a sok ruhasegélyért, tankönyvjuttatásért és a szőllősi iskola nevelőinek pénzadományáért. amit az árvízkárosult nevelőknek küldtek.

Milyen szépen indult az év, mennyi tervvel kezdtünk munkához! Év végén nagy kiállítást akartunk, s mi lett belőle? Megint csak a szülőkhöz kellett fordulnunk, s tanulóink ügyes kezének munkáját kérnünk. A vakáció nálunk nem a gondtalan pihenés ideje volt, hanem vertük a falakat, felszedtük a tönkrement padlót, hordtuk talicskaszám az átázott talajt. A kisiskolában még szörnyűbb volt a pusztítás. Méternél is magasabban állt a víz, csoda hát, hogy az amúgy is nedves, egészségtelen épületben azóta is nyirkos, szívós a levegő, nedvesek a falak? Elszorul a szívünk, mikor a város új. nagyszerű iskoláit látjuk fűtött folyosókkal, zöld növények, virágok mindenütt, a mi gyerekeink meg nedves falak közt, árvízi emléket őrző levegőben küszködnek az ugyanolyan eredményért ugyanolyan eredménnyel, de nevelőikkel együtt micsoda többlet erőkifejtéssel.

Ilyen szomorú esemény után zártuk az évet. 3,67  iskolaátlaggal /alsó tagozat 3,85, felső 3,49/. 28 kitűnő tanulónk volt, bukott 16. A mulasztási átlag - éppen az árvíz miatt az eddigi legnagyobb lett: 40 óra. Tanulóink szorgalma így alakult: példás 126, jó 166, hanyag 21. Magatartásuk pedig: 5-ös 158, 4-es 174, 3-as 20. - Két napközis csoportunk volt: Réffy Antalné csoportjában 40, Járay Antalné csoportjában 35 tanuló dolgozott.

Az évzáró értekezleten elbúcsúztunk dr. Pászthy Ottóné és dr. Vártok Jenőné kartársnőktől, akik más iskolába mentek, s elköszöntünk Pálffy Antalné és Réffy Antalné kartársnőktől, akik pedagógus munkájuk végére értek, s nyugalomba vonultak. Emberi magatartásuk, pedagógus munkájuk, gyermekszeretetük példakép marad mindig. Élettapasztalatból fakadó jó tanácsaikat megőrizzük.