1963/64

Az 1963/64. tanévre esett iskolánknak egy igen megható, kedves ünnepe: az 50 éves jubileum napja. Már a nyáron megkezdtük a méltó megünneplés előkészületeit.(Felkutattuk az

az első tanítványokat, az iskolában működő nevelőket, az iskola életének főbb eseményeit, fejlődésének adatait. Október 5-én volt a nagy nap, boldogok voltunk, hogy köszönthettük az első tanítókat, Kutasy János bácsit és Szendy Terka nénit. Örültünk, hogy annyi sokan megjelentek a régi nevelők közül. Megható volt az első tanítványok visszaemlékezése. Színvonalas, szép műsorral ünnepeltük a félévszázadot. Pongrácz Istvánné /ugyancsak iskolánk volt növendéke/ a jelenlegi tanulók szerepein kívül felkérte a nemrég végzett tanulókat is a műsorban való részvételre, sőt még az első tanítványok közül is volt szereplő. Gyurátz János VB elnök és Kiss Vilmos művelődési osztályvezető is megjelentek, s köszöntötték ők is az 50 éves iskolát. Három nemzedék szép találkozása volt az ünnep, mintegy szimbolizálva az iskola múltat, jelent, jövőt összefogó szent hivatását. Magyaros mintával díszített szép meghívót küldtünk az első esztendő minden tanulójának. Bizony könnyes szemmel hallgattuk köszönő szavukat, az évtizedek alatt sem halványuló hála sok-sok megnyilatkozását. Mikor befejezésül az első tanítványok /60 év körüliek mindi elénekelték Kutasy János bácsi legkedvesebb énekét, Csokonai Vitéz Mihály megzenésített versét, A Reményhez, bizony még a két háborút s tengernyi bajt átszenvedett öregek szemében is könny csillogott. Kimondatlanul is éreztük, hogy fe1-feljön gondolataikban a következő jubileum gondolata s az idő könyörtelen múlása. Tanulóink sokáig emlegették a gyönyörű ünnepet. Óriási nevelő ereje volt minden szónak, minden könnycseppnek is.

A jubileumi ünnepség melegére, kedves epizódjaira év közben is vissza-visszatértünk, szinte az egész év lelkületét meghatározta az emlékezés, az iskola nemzedékeket összefogó ereje.

Két új nevelő érkezett szeptemberben hozzánk. Vászon Sándorné és Endrődy Attila. S ismét voltak gyakorlósaink is. Németh Lajos és Jakab Anna levelező hallgatók, Haramia Ida és Érsek István pedig nappali tagozatosok. Február 1-től május 20-ig tartott a szakmai gyakorlatuk.

A megjelent szervezési okirat szerint iskolánkban a felső tagozatban 13 nevelőnek kellene lennie. /2 igazgató, 11 szakos/. Mi 12-en voltunk. 1 szakos nevelővel kevesebben. A szakos ellátottság 64 %-os volt. A gyakorlati foglalkozást és a kémiát nem szakos nevelő látta el. 28 óra számtant ugyancsak nem.

Heti 49 túlórával dolgoztunk.

Éves munkatervünkben a következő fontosabb feladatok szerepeltek: Minden erővel igyekszünk a tanulást közüggyé tenni. Fokozott figyelmet fordítunk az ismeretszerzés iskolai és iskolán kívüli lehetőségeire, különös tekintettel a gyűjtőmunkára. Tanulóink kulturális tevékenységének fokozása az eddiginél központibb helyet kap. Az évben bevezetésre került a Nevelési terv. Ennek megfelelően sokat foglalkoztunk az osztályfőnöki nevelési feladatok tervszerűségével. Egységes programot dolgoztunk ki a közösségi nevelés segítésére.

1. Kitűztük a célt, ahová el szeretnénk juttatni az osztályt. 2. Vizsgáljuk, megállapítjuk a fejlettségi szintet, ahonnan indulunk. 3. Rögzítjük azokat a tevékenységi formákat, amelyek a cél elérését segítik elő. /Ezt az osztályban tanító nevelőkkel is közöljük!/.

            A Nevelési terv tanítási órán megvalósítható tevékenységeit a szakos nevelők tanmeneteikben az adott anyagrésznél ill. témánál jelölték.

Két munkaközösség - egy alsó és egy felső tagozatos működött ebben az évben. Nevelési értekezletet is kettőt tartottunk. A novemberi összejövetel anyaga a Tervszerű nevelés Nevelési terv volt, az áprilisié pedig A tanulók értékelése, az osztályozás.

A 6 továbbképzési nap szakmai ismereteink gyarapítását szolgálta. 4 szülői értekezletet tartottunk. A tanév feladatairól, az osztályok nevelési követelményeiről, a félévi munka értékeléséről, a munkára nevelés eredményeiről és a tanév végéig elért fejlettségi szintről. Szülők Iskolája ugyancsak 4 alkalommal várta a szülőket. 100-140 között volt a hallgatóság. Az előadások pedig a következő témakörből: Gyermekhibák vagy nevelési hibák? - Nevelési nehézségek. - Őszinteségre nevelés a családban. - Pályaválasztási gondok.

Munkában gyorsan telik az idő. Hamar elrepült ez az év is. A június 18-i évzárón szép eredményekről adhattunk számot. 435 tanulót bíráltunk el. Ebből 33 kitűnő - rendű lett, 14 bukott. Ez évtől kezdve teljes lett a koedukáció, Tapasztalataink szerint helyes megoldás: a lányok csendesebb magatartása fékezi a serdü1ő fiúk túlmozgékonyságát, a fiúk határozottsága kicsit oldja a lányok zárkózottabbságát s a lányok rendszeresebb szorgalma az egész osztályon érezhető.

Iskolánk kezdettől mostoha tárgyi feltételeit kicsit javítani fogja, hogy sok-sok utánjárás eredményeképpen az iskolával szomszédos telket sikerült megszereznünk sportpálya céljára. Csak vele együtt nő a gond, sokasodik a soha ki nem fogyó társadalmi munka, mert a pályaépítés saját erőből történik majd.

Ez évben már 2 napközis csoportunk dolgozott. Az 1. 2. és 3. osztályosok vezetője Réffy Antalné, a 4-8. osztályosoké pedig Járai Antalné. Sajnos, külön napközis termünk nincsen, délelőtt mindegyikben tanítás folyik. Mind a két csoport mégis mindent megtett, hogy termüket otthonossá, csinossá tegyék. Ízlésesen dekoráltak, szépen virágosítottak.

Az úttörőcsapat vezetője dr. Vártok Jenőné volt. /május 29-én ment anyasági szabadságra./. A pajtások munkáját az „Expedíció a jövőbe” mozgalom feladatai adták. Egész évben sokat, dicséretesen dolgoztak. A városi kulturális szemlén Németh Margit és Orbán István szerepeltek sikerrel. Szép versmondásuknak sokat tapsoltak, s nem maradt el az arany ill. ezüst érem sem. A városi mezei futóverseny győztese is a mi tanítványunk lett: Horváth Klára, a tornaverseny bajnoka pedig Seper Éva.

A négy tusa versenyben egy 2. és egy 3. helyet szereztünk. Vöröskereszteseink megint elsők lettek a városi versenyen, a megyein sem kellett szégyenkeznünk, ők lettek a másodikak. Pálffy Antalné kartársnő készítette fel őket.

A társadalmi munkának ebben az évben is szép eredményei voltak. Elég csak a hulladékgyűjtési verseny számadatait leírnunk /136 q vas, 19 q rongy, 7 q papír/, az udvar virágosítását megemlítenünk, s a kerületben végzett társadalmi munkákat.

Gyarapodott az ifjúsági és nevelői könyvtár is: a tanulók könyvtára 805, a nevelőké pedig 985 könyvvel rendelkezik.